Szerbia számára jelentős projektummá nyilvánította a köztársasági kormány a Magyarország–Szerbia kőolajvezeték kiépítését. A terv a prioritást élvező beruházások listájára került, és a kőolajellátás területén stratégiai fontosságúnak minősül.
A kabinet csütörtöki üléséről kiadott közlemény ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy nyersolajat Szerbia pillanatnyilag egyetlen irányból tud beszerezni, mégpedig az Adria kőolajvezetéken (JANAF), Horvátországon keresztül. A Szerbia és Magyarország közötti új vezeték megépítésével nagyobb biztonsággal tudják majd ellátni nyersolajjal a hazai finomítókat, a feldolgozást követően pedig kőolajszármazékokkal a teljes hazai piacot, ami a gazdasági fejlődés előfeltétele. Tekintettel arra, hogy a csővezetékeken keresztül közvetlen összeköttetés jön létre az olajforrással, csökkennek a szállítási költségek, és a kőolajszármazékoknak mint végtermékeknek az ára is alacsonyabb lehet.
A projektum megvalósítása az ellátási útvonalak diverzifikációját is jelentené, mert lehetővé tenné, hogy Szerbia a JANAF-on kívül a Barátság kőolajvezetéken keresztül is nyersolajhoz jusson – közölte a kormány.
Dubravka Đedović Handanović szerb bányászati és energiaügyi miniszter, valamint Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az idén június 20-án, Palicson írta alá a szándéknyilatkozatot az új kőolajvezeték építéséről Magyarország és Szerbia között. Szijjártó a magyar–szerb stratégiai tanács akkori ülésén a két ország közötti eddigi, talán legfontosabb megállapodásnak nevezte az Algyőt Újvidékkel összekötő kőolajvezeték építését.
