Új világrekord született Norvégiában. Az eladott és regisztrált új autók 82,4 százaléka ugyanis tavaly már elektromos meghajtású (EV) volt. Ilyen magas arányt egyetlen másik országban sem jegyeztek fel. Norvégia 2022-ben is jól teljesített ezen a területen, hiszen az újonnan regisztrált személygépkocsik között már 79,3 százalékot ért el az EV-k részesedése. A piacvezető továbbra is a Tesla ebben az országban.
A kőolaj- és földgázkitermelő Norvégia már korábban jelezte, hogy 2025-től minden újonnan regisztrált autó kizárólag zéró kibocsátású lehet, vagyis elektromos, vagy hidrogénmeghajtású. A kormány jelentős adókedvezményekkel támogatja az átállást.
Bár sok országban törekszenek a változtatásra, a norvégokat egyelőre nehéz lesz utolérni. Az elektromos autók térhódítása másutt ugyanis lassabb a vártnál.
Annak ellenére is, hogy az utakon már nemcsak az akkumulátorral üzemelő személyautók jelentek meg, hanem kamionok és buszok is.
A globális járműparkban továbbra is a benzin-, vagy dízelmotorral működő járművek képezik a többséget: a bolygón nyilvántartott 1,6 milliárd autóból legfeljebb 25 millió lehet elektromos meghajtású. A jelentős lemaradásnak több oka van, amelyek között a szakemberek gyakran megemlítik az állami támogatások és engedmények elapadását, a magas járműárakat, valamint a szerény és csak lassan bővülő töltőhálózatokat. A látványosabb és dinamikusabb váltást a – főleg a drágább típusok iránti – visszaeső kereslet is befolyásolja, illetve akadályozza.
A hidrogénhajtású autókból még az elektromosaknál is jóval kevesebb van, mert sokkal drágábbak és a töltőhálózatuk is ritkább.
Becslések szerint a villanyautógyártás csak 2030-ra éri el az évi 33,4 milliós darabszámot, ami az összes gyártás egyharmadának felel meg. Az előrejelzésekből az is kiderül, hogy Észak-Amerikában hétmillió EV kelhet el 2030-ban, vagyis a jelenlegi hatszorosa. Ez elmarad az Egyesült Államok kormányzatának kitűzött céljától, amely abból indul ki, hogy 2032-re az eladott új autók kétharmada elektromos meghajtású lesz.
A nagy gyártók is arra számítanak, hogy módosul a dátum, hiszen a fogyasztók érdeklődése az újítás iránt nem felel meg az elvárásoknak. A General Motors korábban abból indult ki, hogy 2035-ben már csak elektromos autókat szállít a piacra. A tervet valószínűleg módosítani kell. A konkurensek sem sietik el az átállást, sőt úgy tűnik, visszafogják az elektromosautó-fejlesztéseiket és a termelést is.
A globális autópiacon sem kell nagy száguldástól tartani ebben az évben. A londoni székhelyű Economist Intelligence Unit (EIU) elemzőközpont csak egyszámjegyű növekedést vár. Szerinte a világgazdaság szerény teljesítménye, a megélhetési költségek növekedése (elsősorban a fejlődő országokban) és a magas (hitel)kamatok jócskán lefékezik a járművek iránti keresletet 2024-ben. Az új autók eladása jó esetben három százalékkal növekedhet az idén, ám a buszoké és a haszongépjárműveké csupán egy százalékkal.
Az EIU azonban úgy véli, hogy az elektromos autók értékesítése felpöröghet ebben az évben. Elsősorban a szigorodó károsanyag-kibocsátási előírásoknak, az új típusú akkumulátoroknak és a kormányzati támogatásoknak köszönhetően. A londoni elemzőközpont abból indul ki, hogy az idén a kereskedők 14,9 millió elektromos járművet értékesítenek, 21 százalékkal többet, mint 2023-ban.
A piacon Kína válhat kulcsszereplővé, ami régi vágya. Egyre valószínűbb, hogy az elektromos autókból a kínai gyártók adják el a legtöbbet: a hazai piacon 8,6 millió EV értékesítése várható az idén, közben az export is jelentősen meglódul majd.
Ennek lehetősége egyre nagyobb nyugtalanságot okoz az amerikai, a japán és az európai gyártók körében, amelyek alighanem összefognak, hogy valamilyen módon (akár magasabb vámok kikényszerítésével) akadályozzák a gyors kínai térhódítást. Előfordulhat az is, hogy némely külföldi gyártó csökkenti beruházásait Kínában, vagy akár ki is vonul az országból, amely a világ legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő autópiaca.
Ez azonban aligha téríti majd el Kínát attól a szándékától, hogy az világ autóiparában megszerezze az első helyet. A cél érdekében az utóbbi években óriási összegeket fordított az EV-gyártás és a kapcsolódó beszállítói lánc felfuttatására. A kormány 57 milliárd dollárt folyósított az ágazati szereplőknek 2016 és 2020 között. Az eredmény nem is maradt el: tavaly már a tíz legnagyobb állami támogatásban részesülő vállalat közül öt EV-, vagy akkumulátorgyártó volt. Az akkumulátorgyártásban már-már monopolhelyzetbe került az ország, s így megkerülhetetlen szereplő a globális piacon.
Az ágazatban tapasztalható előretörés egyre nagyobb fejtörést okoz a legfőbb vetélytársának, az Egyesült Államoknak és az EU-nak is, amelyek igyekeznek megvédeni saját érdekeiket. Washington külön törvénnyel, míg az EU egy zöld programmal ösztönzi a helyben történő elektromosautó-gyártást és akkumulátorgyártást.
A kiéleződő versenyben a politikai döntéshozók különböző módon és eszközökkel próbálják majd az idén is segíteni az elektromos autózás térnyerését. Elsősorban a gyártók, a vásárlók és a beszállítók állami támogatásával, továbbá az elektromos autózáshoz nélkülözhetetlen infrastruktúra fejlesztésével, s új szabályok bevezetésével, amelyek megszigorítják a hagyományos meghajtású gépkocsik használatát.
Nyitókép: Beta/AP
