Három év múlva Belgrádban szervezik meg a világ egyik legjelentősebb nemzetközi kiállítását: a kísérőépületek megépítéséhez újabb hat vállalatot alapított a szerb állam. A szóban forgó cégek azokat a létesítményeket készítik elő, amelyekben a kiállítás résztvevőit és látogatóit fogadják a világszintű rendezvény ideje alatt. A vállalatok igazgatásával a Szerbiai Építésügyi Igazgatóság foglalkozik – jelenti a Tanjug, a Hivatalos Közlönyre hivatkozva. Ugyanitt kiemelik, hogy a megalapított cégeket az országos költségvetés mellett kölcsönökből és hitelekből finanszírozzák, illetve más üzletekből befolyó jövedelemből tartják fenn.
Az SPV Galovica 1-es, 2-es és 3-as elnevezéssel megalapított vállalatok egyetlen alapítója és tulajdonosa a szerb állam, ahogyan az SPV Petrac 1-es, 2-es és 3-as cégek esetében is. Vállalatonként 100 ezer dináros tőkével rendelkeznek, és mind a hat cég székhelyét is azonos belgrádi címre jegyeztették be. Megalapításuk célja is megegyezik: a nemzetközi kiállítás kísérő objektumjainak megépítése. A megvalósítást követően az említett cégek megszűnnek létezni, a jogaikat és kötelességeiket pedig a köztársasági vagyonkezelési igazgatóságra ruházzák át – áll a Hivatalos Közlönyben.
VÁLLALATOKBÓL ÉPÜLŐ KIÁLLÍTÁS
A szerb állam egyébként már tavaly novemberben magalapította az Expo 2027 elnevezésű céget: a korlátolt felelősségű társaságként bejegyzett vállalatot határozatlan időre nyitották meg azzal a céllal, hogy Belgrádban megvalósítsa a nemzetközi kiállítást. A koordinátorként magalapított cég egymillió dináros tőkével rendekezett, alapítója és egyetlen tagja pedig szintén a szerb állam. A vállalat élére Dušan Borovčanin került, aki a Szerbiai Idegenforgalmi Szervezet kongresszusi irodájának igazgatója is.
A fiatal igazgató a napokban kijelentette: Szerbia megfelelő elánnal és erővel rendelkezik az évszázad vállalásának teljesítéséhez. Kiemelte, hogy 2027-ben az Expo lesz a világ legnagyobb eseménye, ugyanakkor a legjelentősebb rendezvény is, melynek szervezési jogát valaha elnyerte az ország. A hihetetlenül összetett projektben általában 100 ország vesz részt a világ minden tájáról. A 90 napig tartó kiállítás mind tartalmilag, mind a szervezés terén különbözik minden más rendezvénytől, de kiemelkedik az olyan területekre irányuló hatásaival is mint az Olimpiai játékok vagy a labdarúgó-világbajnokság – mondta az igazgató.
HOL TART AZ EXPO SZERVEZÉSE?
Borovčanin a szerb sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy a csapata nagy kihívásként élte meg annak a dokumentumnak a megalkotását, amelyben azokat az ötleteiket kellett továbbgondolniuk és kidolgozniuk, amelyekkel alig hét hónappal ezelőtt Párizsban megnyerték a szervezési jogot Szerbia számára. E tervezetnek a jóváhagyását várják jelenleg a nemzetközi kiállításokért felelős hivatal igazgatóságaitól, a végrehajtó bizottságtól és a kiállítás közgyűlésétől.
Nagy sikerként könyvelhetik el, ha a dokumentumot a következő hat hónapban elfogadják – mondta az igazgató. A jövőbeli feladatokkal kapcsolatban hagsúlyozta, hogy személy szerint a legnagyobb kihívásként azoknak a folyamatoknak az összehangolására tekint, amelyek már egyenként is eléggé összetettek ahhoz, hogy rövid időn belül teljesíthetőek legyenek.
Jelenleg a szervezőcsapat gerincét képező szakemberek kiválasztásán munkálkodnak, akik konkrét feladatokat fognak elvégezni. A rendezvény időpontja felé haladva azonban folyamatoson szélesítik a kört: az igazgató vágya, hogy a folyamat végén a társadalom minden rétege bekapcsolódjon a munkába. Az óvodák, iskolák, egyetemek és tudományos közösségek mellett számítanak a kreatív iparág képviselőire is, ugyanakkor mindehhez az állami szervek és intézmények támogatását is várják – mutatott rá Borovčanin a széles körű érintettségre.
Az igazgatót arról is faggatták, hogy vajon 2027-re készen állhat-e Szerbia a világ fogadására. A válaszában így fogalmazott: „A következőképpen szeretnék gondolkodni: a világ készen áll-e arra, ami 2027-ben Belgrádban várja?”
