Az elkövetkező három évre vonatkozó agrárfejlesztési terv értelmében évente legkevesebb 10 százalékkal növelik a gazdák állami támogatását – nyilatkozta Jelena Tanasković mezőgazdasági miniszter a belgrádi sajtónak. Hozzátette: ha lehetőség nyílik, ennél többre is számíthatnak a termelők, mert az állam „biztonságot nyújtó és átlátható rendszert szeretne kialakítani, melyben pontosan lehet előre tervezni”.
A tárcavezető szerint a gazdák elégedettek azzal a tervezettel, amelyet az agrárbüdzsé felhasználásáról és a 2024. évi szubvenciókról készített számukra a minisztérium, és amelyet Ana Brnabić kormányfővel tavaly december 26-án be is mutattak nekik. „Már 2023-ban kiderült, hogyan viszonyul az állam a mezőgazdasághoz: világosan megfogalmaztuk azokat a célokat, amelyek felé haladunk” – állította Tanasković.
AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS A TERMELŐKET ILLETI MEG
A miniszter kiemelte, hogy a szubvenciókról szóló program kialakításakor az általa képviselt tárca részletesen elemezte az össz haszonnövény termesztésének költségét, ahogyan felülvizsgálta minden egyes jószág tenyésztésének költségeit és kiadásait is. Ennek alapján egyes szubvenciókat megnöveltek, és ezeket az összegeket az idén is megtartották. Amelyeket viszont 2023-ban nem növeltek, azokat az idén hozták összhangba az elemzések alapján meghatározott költségekkel. Így ma már minden állami támogatás magasabb összegű, mint a korábbi években: bizonyosak 60 százalékkal emelkedtek, de van példa arra is, hogy 2-3-szorosára nőtt egyes szubvenciók összege – magyarázta a tárcavezető. Állítását példákkal is igyekezett alátámasztani: emlékeztetett, hogy 2022-ben a termelők hektáronkénti támogatása 9 ezer dinár volt, amit mára 18 ezer dinárra módosítottak. Ezt az idén megerősítették azzal is, hogy fémzárolt vetőmagok használatával a gazdák elérhetik a 35 ezer dináros hektáronkénti támogatást is.
Tanasković kitért a termelési célokra vásárolt üzemanyag állami támogatására is. A gazdák továbbra is literenként 179 dinárért szerezhetik be az üzemanyagot a NIS töltőállomásain, a jövedéki adó 50 dináros megtérítésével. Utóbbit akkor is igényelhetik, ha más kutakon kereskedelmi áron vásárolják az üzemanyagot – erősítette meg a miniszter a köztudott feltételeket. Ugyanakkor hozzátette, hogy az állam a támogatást az előírt legnagyobb mennyiségre engedélyezte. Az üzemanyag költségeinek támogatását ugyanis legfeljebb 100 hektárra igényelhetik a termelők, akik ebben az esetben 100 literre kérelmezhetik a hozzájárulást. Ezt csak a termőföldekként nyilvántartott területek művelésére használhatják – mondta a tárcavezető, aki magyarázattal is szolgált a szigorított feltételekre: „ha az állam 120 milliárd dinárt különít el a költségvetésből a mezőgazdaság támogatására, akkor az eszközök felhasználását is jobban ellenőrzi”. A szubvenciók lényege ugyanis az, hogy fejlesszék és kiszélesítsék a termelést – tette hozzá. Kiemelte, hogy annak a korszaknak is véget vetnek, amelyben a földtulajdonosok kapták meg az állami támogatást akkor is, ha a területeiket bérbe adták. Megerősítette: ezentúl az állam azokra fekteti a hangsúlyt, akik valóban termeléssel foglalkoznak. Ezáltal biztonságot teremt a gazdáknak, de ugyanakkor megalapozza az ágazat további fejlődését is – állt ki amellett a tárcavezető, amit egyébként a mezőgazdászok egyesülései is szorgalmaztak az elmúlt időszakban.
MINŐSÉGI JÓSZÁGÁLLOMÁNYT!
A miniszter a befektetések közül kiemelte a Velika Planán megnyílt országos állategészségügyi központ jelentőségét. December végén ugyanis ide már 13 kiváló minőségű bika érkezett az állam jóvoltából, amelyek révén biztosítják a kis- és középtermelőknek a minőségi megtermékenyítés lehetőségét. A gazdák tehenenként két adagot igényelhetnek a központtól ingyenesen – vázolta az ország állatállományának feljavítása érdekében foganatosított intézkedést Tanasković. Előrevetítette, hogy ugyanezt a lehetőséget a sertéstenyésztők számára is biztosítani fogják. „A jószágtartók esetében a szubvenciók elérik a tenyésztési költségek 74 százalékát, így már az idén szép eredményeket várhatunk a jószágállomány növelésében” – fejezte ki reményét a miniszter.
PÁLYÁZNI KELL!
Nyilatkozatában külön hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a gazdák kihasználják az európai alapok által nyújtott lehetőségeket. Példaként az IPARD-programokat említette, amelyekre februártól és márciustól pályázhatnak a termelők. Az állam a lehető legnagyobb mértékben leegyszerűsítette az igénylést, de a visszajelzéseket is meggyorsították – ismertette Tanasković.
Hozzátette: uniós forrásokból 288 millió eurós, vissza nem térítendő támogatás érkezett, amelyet az állam további 90 millió eurós hozzájárulással egészít ki. Így a mezőgazdászok csaknem 380 millió eurós alappal rendelkeznek: a gazdák hozzájárulásával előreláthatólag 600 millió euró befektetést jelenthet a mezőgazdaságban az elkövetkező időszakban – számolt a tárcavezető, aki az IPARD-pályázatok mellett kiemelte a Versenyképes mezőgazdaság elnevezésű kiírást is. Sikeres pályázás esetén ugyanis 50 százalékos hozzájárulást kaphatnak az államtól a gazdák, akik a befektetéseik megvalósítását 40 százalékban kölcsönökből is biztosíthatják, így az önrészük csupán 10 százalékos marad – vázolta a lehetőségeket a miniszter.
Tanasković a nyilatkozatában leszögezte: Szerbia sokkal több lehetőséggel rendelkezik a mezőgazdaság terén, mint más országok, így egyre több fiatal dönt úgy, hogy a mezőgazdaságban szeretne érvényesülni, és ehhez felsőoktatási képesítést is szerez – állítja a miniszter.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
