Szombaton zárja kapuit az Agro Belgrade konyhakertészeti, gyümölcsészeti és szőlészeti kiállítás, amelyen mintegy 500 hazai és külföldi kiállító mutatta be termékeit. Ezenkívül számos olyan cég képviseltette magát, amely a legkorszerűbb mezőgazdasági gépek, öntöző,- és jégvédelmi rendszerek gyártásával foglalkozik.
A kiállítás első napján bemutatták a legújabb irányzatokat a gyümölcs- és zöldségtermesztésben, és az ágazat kihívásairól is szó esett. A tavalyi exporteredményeket is ismertették.
Aleksandar Pavlović, A nagy és kisgazdaság elnevezésű projektum igazgatója elmondta, hogy a gyümölcsök és zöldségek kivitelének értéke tavaly 200 millió euróval volt kisebb, mint 2022-ben.
– Ennek oka, hogy Szerbia egyes termékeit az ukrajnai háború miatt nem tudja Oroszországba szállítani, és ha hamarosan nem talál új piacokat, a termesztők nagy gondban lesznek. Az alma kivitele például 80 millió eurót hozott, ami 20 millió euróval kevesebb, mint 2022-ben. Az árak nagyjából ugyanazok maradtak, tehát 0,74 euró kilogrammonként. Szerbia a legtöbb almát Szaúd-Arábiába, az Egyesült Arab Emírségekbe, a legkevesebbet pedig Ománba szállított. Jelenleg nehezen helyettesíthető az orosz piac, az idén is ez lesz a fő kihívás. A szilvát illetően a helyzet hasonló, mint az alma esetében. Az elmúlt 5 évben az export értéke 40-50 millió euró között mozgott. A kiszállított áru mennyisége jelenleg sokkal kisebb, mint az előző 5 évben. Az áfonya kivitele 33 millió eurót tett ki, ami egy kicsit kedvezőbb. Hollandia érdeklődik az áfonya iránt, Szerbia 2022-ben 5 ezer tonnát szállított az országba, az idén pedig 6 ezer tonnát – fejtette ki Pavlović.
Rámutatott arra, hogy az elmúlt évben folytatódott a szerbiai málnaexport csökkenő tendenciája, amely 2022-ben is megfigyelhető volt. A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai alapján Szerbia tavaly 280 millió euró értékben exportált málnát, amely a harmadával kisebb, mint 2021-ben. Ugyanebben az időszakban a málna Szerbiába történő behozatala is visszaesett, hagyományosan a Bosznia és Hercegovinában termesztett málna dominált. A málnát Szerbiában gyakran „vörös aranyként" emlegetik, pedig az elmúlt években a málnatermesztők kedvezőtlen helyzetbe kerültek a gyümölcs alacsonyabb felvásárlási ára miatt. Az elmúlt három évet tekintve a kivitel 2021-ben volt a legnagyobb, Szerbia 99 861 tonnát (ebből 1900 tonna friss málna) exportált 431,88 millió euró értékben. 2022-ben a málnának rekordára volt, 500 és 600 dinár között mozgott kilogrammonként. Szerbia 68 752 tonna málnát szállított (ebből 1387 tonna friss málna volt) 378,98 millió euró értékben, ami 50 millió euróval kisebb, mint egy évvel korábban. Az export visszaesése 2023-ban is folytatódott, ahol a januártól novemberig tartó időszakban 65 995 tonna (970 tonna friss málna) exportra került sor összesen 280,39 millió euró értékben.
Pavlović rámutatott arra, hogy az ukrajnai háború hatalmas felfordulást okozott a piacon, és reményét fejezte ki, hogy az idén változik a helyzet. Mint mondta, örül annak, hogy vannak ilyen rendezvények, ahol beszélhetünk az élelmiszertermelésről és kiviteléről, hiszen ez egy nagyon jelentős ágazat.
Az exporteredmények bemutatásán elhangzott, hogy a zöldségtermesztők valamivel kedvezőbb helyzetben vannak, Szerbia ugyanis a fagyasztott zöldségeket mindenhova szállítja, tehát nem függnek egyetlen országtól sem.
Szakértők rámutattak arra, hogy a burgonyatermesztésben nagy lehetőségek vannak A csipsz és a pomfrit is népszerű árucikk lett. Szerbia csipszet tavaly 2022-ben 40 millió euró értékben szállított, a kivitel fele Észak-Macodóniá irányult. Nagy az érdeklődés a pomfrit iránt is, amelyet szintén nagy mértékben exportál.
A kiállítás ideje alatt találkozókat és összejöveteleket is rendeztek, amelyeken a vállalatok és az intézetek megvitathátják a legidőszerűbb témákat a gyümölcsészet, a zöldségtermesztés és a szőlészet terén.
Nyitókép: Vajdaság képviselete a kiállításon (A tartományi kormány felvétele)
