Németországban február 1-jétől 45 cég hat hónapon át kísérletezik a négynapos munkahéttel. Arra kíváncsiak, hogy az alatt az időszak alatt növekszik-e a dolgozók produktivitása. A munkavállalók a csökkentett munkaidő ellenére is megkapják az eddigi fizetésüket – írja a Bloomberg.
A kísérlet azt vizsgálja, igazak-e a szakszervezetek állításai, miszerint azok a munkavállalók, akik kevesebbet dolgoznak, nemcsak boldogabbak és egészségesebbek, hanem jobban is teljesítenek a munkahelyükön.
A Bloomberg írásai szerint 2034-ig feltehetően 7 millió személy hiányzik majd a német munkaerőpiacon, elsősorban a natalitás csökkenése és a népesség elöregedése miatt. A munkavállalók teljesítményének növelése mellett arra számítanak, hogy a négynapos munkahétből a cégeknek is előnye származik, hiszen magasak a munkahelyi kimaradások okozta költségek. A németek 2022-ben átlagban 21,3 napot maradtak ki a munkahelyükről, ami 207 milliárd eurós veszteséget okozott a cégeknek. A kísérlet szószólói kiemelik, hogy a négynapos munkahét további szakembereket vonzhat Németországba, ahol az Eurostat adatai alapján a legtöbb munkavállaló dolgozik félmunkaidőben az EU-n belül. Enzo Weber közgazdász szerint a beruházás hiánya az innovációba és a digitalizációba hátráltatta a munkavállalók produktivitásának növekedését Németországban. Úgy véli, hogy ha az említett területeken elmarad a fejlesztés, kevés a valószínűsége annak, hogy a munkaórák számának csökkentése növelni fogja a dolgozók teljesítményét.
Németországban a szakképzett munkások hiánya és a magas infláció minden iparágban felbátorította a munkavállalókat arra, hogy magasabb béreket és a munkaórák számának csökkentését követeljék. A német vasutasok mát tíz napja sztrájkolnak, és azt kérik, hogy 38-ról 35 órára csökkentsék számukra a munkaórák számát. Az építőiparban pedig a szakszervezetek 20 százalékos bérnövelést követelnek a legtöbb munkavállaló számára. Az adatok alapján 930 ezren dolgoznak az építőiparban.
Nyitókép: MTI
