Sok gondja adódik mezőgazdasági termelőinknek abból, hogy a kataszteri adatok nem egyeznek a terepi műholdas felvételekkel. Az eltérések miatt előfordul, hogy a gazda akaratlanul téves adatokat ír be az e-Agrar nyilvántartásba, emiatt pedig a támogatások megvonásával büntetik. Két Szabadka környéki földműves példáját jegyezte le a Beta hírügynökség munkatársa.
A város déli határában, Sándor környékén 47 hektáron gazdálkodó Damir Perčić elmondta, két kisebb, összesen 7 ár területű parcella miatt egyáltalán nem igényelhet hektáronkénti támogatást. Az e-Agrar rendszer ugyanis nem ismeri fel a megműveletlen részt, ami azért maradt parlagon, mert rajta keresztül halad a Kelebia felé vezető kerülőút. „Be kellene jelentenem az e-Agrarba a földemet úgy, hogy kivonjam belőle azt a 7 árt, amit aszfaltút borít, de a rendszer nem teszi lehetővé, hogy bevigyem a tényállást, mert nem ismeri az „aszfalt” lehetőséget – magyarázta el Perčić. A problematikus parcellákat annak idején az államtól vette bérbe, a rendeltetésük azonban azóta nem változott meg, mert valaki megfeledkezett a kerülőút részeként bejegyeztetni őket. Perčić persze ezekre nem is kéri a támogatást, de az a gond, hogy nem lehet elválasztani őket az általa művelt egész területtől. „Százszor megpróbáltam elküldeni az elektronikus üzenetet az e-Agrarnak, de a rendszer mindig visszaléptet, hogy frissítsem az oldalt. Telefonon képtelenség kapcsolatot teremteni, és nem tudok írásbeli választ sem kapni tőlük” – mondja Perčić. Szerinte mindez egyértelműen bizonyítja, hogy az illetékesek nagyot tévedtek, amikor az e-Agrar rendszer elindítása előtt nem rendezték a kataszteri adatokat.
A Szabadka környéki, kisboszniai Marinko Kujundžić a Beta újságírójának elmondta: egy hete nem tud írásbeli eligazítást kapni az e-Agrar-tól arra vonatkozóan, hogyan jelentse be a 4,24 ár területű egykori rétet, melyet már évek óta művel, és ugyanez a gond egy másik, 4,6 ár nagyságú földdarabbal is, amit a kataszterben valamikor régen lövészároknak szolgáló területként jegyeztek be. „Ha nem jelentem be a változást, azzal büntetnek, hogy passzív státuszba helyezik a gazdaságomat, ha megindítom az eljárást, akkor a minisztérium magyarázata szerint pályázhatók támogatásra. Ehhez ügyvédet kellett keresnem, csakhogy ő sem tud megbízható információhoz jutni arról, hogy mennyibe fog ez nekem kerülni. Állítólag egy hektárig 13.000 dinárt kell fizetni, ami szerintem már a kifizetődőség határán van. Bonyolítja a helyzetet, hogy a két parcella egyikét árendálom, a tulajdonos viszont nem akar hallani ezekről a problémákról. A további két parcellát, amiről én viselek gondot, a kataszteri hivatalban kaszálóként és nádasként tartják nyilván, ebből az összesen 3 hektárból 1,3 hektárt ma már művelek. Csakhogy a földet az államtól vettem bérbe, így nincs jogom eljárást indítani a parcellák rendeltetésének megváltoztatása végett – panaszolta Kujundžić.
Nyitókép: Gergely Árpád felvétele
