Az uniós mezőgazdasági termelők 2024-ben eltérhetnek a közös agrárpolitika (KAP) azon szabályaitól, amelyek bizonyos termőterületek parlagon hagyására, azaz ugaroltatásra kötelezik őket – jelentette be az Európai Bizottság.
A brüsszeli közlemény szerint az uniós bizottság a részleges mentességet biztosító rendeletet azért fogadta el, hogy kezelje a mezőgazdasági termelők jövedelemmel kapcsolatos aggályait.
Emlékeztettek: több tagállam is nagyobb fokú rugalmasságot kért, hogy hatékonyabban reagálhasson az uniós mezőgazdasági termelők előtt álló kihívásokra.
Azok a mezőgazdasági termelők, akik szántóterületük 4 százalékának parlagon, illetve hasznosítatlanul hagyása helyett a szántóterületük szintén 4 százalékán nitrogénmegkötő növényeket, például lencsét, borsót vagy lóbabot, illetve úgynevezett köztes növényi kultúrákat termesztenek, úgy tekintendők, mint akik teljesítik a vonatkozó követelményt.
A közlemény részletezte: a köztes növényi kultúrák olyan növények, amelyeket két fő növénykultúra között termesztenek, és takarmányként vagy zöldtrágyaként szolgálhatnak. A nitrogénmegkötő növények és a köztes növényi kultúrák alkalmazása számos környezeti előnnyel jár a talaj egészsége szempontjából, többek között a talaj biológiai sokfélesége és a tápanyag-kimosódás csökkenése terén. A KAP környezetvédelmi törekvéseinek fenntartása érdekében a növényeket növényvédő szerek nélkül kell termeszteni – írták.
Akik szeretnék, továbbra is teljesíthetik az előírást a terület parlagon vagy hasznosítatlanul hagyásával – közölték.
Azoknak a tagállamoknak, amelyek nemzeti szinten kívánják alkalmazni az eltérést, erről 15 napon belül értesíteniük kell az Európai Bizottságot, hogy a mezőgazdasági termelők a lehető leghamarabb megkapják a szükséges tájékoztatást.
A rendelet megfelelő egyensúlyt teremt egyrészt a válságokkal küzdő mezőgazdasági termelők megfelelő támogatása, másrészt a biológiai sokféleség és a talajminőség védelme között – emelték ki.
A rendelet február 14-én lép hatályba, és visszamenőleges hatállyal, egy évig, azaz 2024. december 31-ig alkalmazható.
„Magyarország és más uniós tagállamok hosszú hónapok óta vívott szakmai küzdelmei, valamint az európai gazdatüntetések segítették elérni azt az eredményt, hogy 2024-ben könnyítést kapnak a mezőgazdasági termelők Brüsszeltől a számukra leginkább fájó egyik előírás, a kötelező parlagoltatás új szabályainál” – írta a hír kapcsán Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
A közleményben az államtitkár kijelentette, hogy az ukrán import miatti piaci zavarok és a magas inputköltségek miatti nehéz gazdasági helyzetben a gazdálkodók termelési mozgásterét bővítő lehetőséggel Magyarország is élni fog.
„A kései brüsszeli döntés ellenére az Agrárminisztérium elkötelezett a gazdálkodók számára könnyítést jelentő átmeneti szabály alkalmazása mellett, ezért élni fogunk az uniós jog adta lehetőséggel, és megtesszük a szükséges kiigazításokat a végrehajtáshoz elengedhetetlen nemzeti jogszabályainkban. Mindez természetesen nem elegendő eredmény az adminisztrációs terhek csökkentése terén, ezért hazánk számos új javaslattal fog élni ezen a területen” – hangsúlyozta Feldman Zsolt.
Nyitókép: MTI
