A čačaki Gyümölcsészeti Intézet kiszámította a málna idei termelői árát, amellyel a szakma megegyezik, a termesztők viszont nem – írja a Danas napilap. Az intézet számítása szerint a hektáronkénti 10 tonna málnahozam költsége 240 dinár kilogrammonként, 12 tonna esetében 200, 15 tonna esetében pedig 160 dinár. A termesztők azonban kifejtik, hogy Szerbiában átlagban 5-6 tonna málna terem egy hektáron, de ez sok tényezőtől függ.
Žarko Galetin agrárelemző ezzel kapcsolatban a Danas napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy az intézet számítása valószerű, és kiemelte, hogy Szerbia az új felvásárlási idényben lényegesen kevesebb málnakészlettel rendelkezik, mint tavaly.
– Hogy mennyi lesz a termés hektáronként elsősorban az agrármeteorológiai feltételektől függ, mivel a málna érzékeny az időjárásra és az alkalmazott technológiára. Természetesen az intézet egy átlagévet vett alapul. A málnatermesztők nem várhatnak 500-600 dináros árat, mint 2022-ben, amikor az extrém időjárás miatt kevés volt a hozam – fejtette ki Galetin.
– A termesztők elégedetlenségéről szólva a szakértő emlékeztetett arra, hogy valóban létezik gond a termelés, a felvásárlás és az értékesítés láncában, amelyet az állam évek óta eredménytelenül próbál megoldani. Nincs jó viszony a termesztők és hűtőházak között. Az államot mindig kérik, hogy közvetítsen, a valódi gondot azonban nem sikerül áthidalni. Tehát fontos lenne, hogy partneri kapcsolat alakuljon ki a termesztők és a hűtőházak között, ne pedig verseny, ami jelenleg folyik.
Rámutatott arra, hogy jogos a málnatermesztők azon követelése, hogy a málna 350 dinár legyen kilónként, mivel Szerbia kevesebb készletekkel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy az új málna gyorsabban helyezhető a világpiacra.
A szakértőkkel ellentétben a termesztőknek kissé más a véleményük. Dragan Vukajlović több mint 3 évtizede foglalkozik málnatermesztéssel. Elmondta, hogy az intézet nem használt megfelelő paramétereket, mivel egy hektáron a hozam átlagban 5 tonna körül alakul. A termesztők rámutatnak arra, hogy a málna felvásrálási ára legalább 350 dinár kell legyen, ha figyelembe vesszük a befektetés értékét.
Az export esetében sem a legkedvezőbb a helyzet. Bojan Stanić, a Szerbiai Gazdasági Kamara munkatársa elmondta, hogy a szerbiai málnát leggyakrabban az európai piacra szállítják, Szerbia jelenleg azonban Ukrajnával és Lengyelországgal nehezen tudja felvenni a versenyt, így Németországba csökken a kivitel.
– Szerbiának már évek óta gondja van a málnával, lassan elveszíti az európai piacot. A szerbiai málna előállítási költsége drágább, így nem elég versenyképes. Németország inkább Lengyelországból és Ukrajnából szerzi be a piros gyümölcsöt. Az okok elsősorban gazdasági és politikai természetűek, mivel a külföldi málnának kedvezőbb az ára. Európa ezenkívül azt szeretné, hogy az ukrán árut elhelyezze annak érdekében, hogy az országnak legyen bevétele. Szerbiában a málnatermesztés nem azért nem drágább, mivel nem tudunk termelni, hanem nálunk a málna leszedése kézi munkát igényel – fogalmazott Stanić.
Jelena Tanasković mezőgazdasági miniszter a kopaoniki üzleti fórumon elmondta, hogy Szerbia az új felvásárlási idényben 20 ezer tonna málnával indul, ami megnyugtató, hiszen tavaly 40 ezer tonna málnája volt. A politikai napilap írása szerint a hűtőházak megtagadták egy málnaegyesület kérését, hogy tegyék közzé a málna árát, amelyeket fizetnek a termesztőknek az idény kezdetén.
Nyitókép: Beta/AP
