Május 1-jétől a gazdaság számára olcsóbb lesz a gáz, ez a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével folytatott többnapos tárgyalások egyik legfontosabb eredménye, ugyanis sikerült megállapodni az ipari gázár elszámolási módjának megváltoztatásáról. Egyetértettünk abban, hogy fontos az állami energetikai vállalatok pénzügyi fenntarthatóságának és annak a biztosítása, hogy finanszírozni tudják az elengedhetetlenül fontos beruházási projektumokat – közölte tegnap Siniša Mali pénzügyminiszter, aki abban bízik, hogy az árcsökkenés újabb munkahelyek megnyitásához járul hozzá.
Az IMF Donal McGettigan vezette küldöttség március 14-én kezdte és 26-án zárta le Belgrádban a Szerbiával 2022-ben kötött készenléti hitelegyezmény harmadik felülvizsgálatát. Mali megítélése szerint nehéz, de sikeres egyeztetéseken vannak túl, „a Valutaalappal sohasem egyszerű és könnyű tárgyalni”. A felülvizsgálat befejezése kapcsán kiadott közleményében a Szerb Nemzeti Bank így összegezett: Megállapították, hogy a gazdaság ellenálló, növekedése folytatódik, a költségvetési helyzet szolid, az infláció csökken, a devizatartalékok magas szinten vannak, a 2023 végére kitűzött számszerű célok megvalósultak, a szerkezeti reformok jól haladnak. Az IMF értékelése szerint a globális és regionális kihívások ellenére Szerbia gazdasága az általa támogatott program keretében jó úton jár, a makrogazdasági eredmények meghaladják a várakozásokat, 2024-ben 3,5, jövőre pedig 4,5 százalékos bővülés lehetséges.
„A külföldi beruházások folyamatos beáramlásának köszönhetően a devizatartalékok történelmi rekordot értek el, több mint 25 milliárd euróra növekedtek, az infláció az idén nyáron várhatóan visszatér a jegybank által meghatározott célfolyosóba. Szerbia az elmúlt időszakban bizonyította, hogy az IMF-nek megbízható partnere, az elfogadott ütemtervekkel összhangban képes teljesíteni a célokat, ezért ma a nemzetközi pénzintézet bizalommal van a kormány tervei iránt.
Képviselői felismerték, mennyire fontos Szerbiának az Ugrás a jövőbe – Szerbia 2027 program végrehajtása, és hogy a világkiállítás a változások szimbóluma, amely Belgrád és az egész ország fejlődését szolgálja”– mondta a Tanjug beszámolója szerint Mali, aki tegnap délelőtt ellátogatott az ország legnagyobb építőhelyére, Surčinba, ahol az Expo 2027 létesítményei épülnek. A munkálatok, mint mondta, a tervezettnél is gyorsabban haladnak, a munkásokat rendesen fizetik, több százan vannak, és még jóval többen lesznek. Az az elképzelés, hogy 2026. december 1-jén átadják a pavilonok kulcsait az kiállítóknak.
„A következő három évet arra fogjuk felhasználni, hogy további 17-18 milliárd eurót fektessünk újabb köz- és vasutak építésébe, az oktatásba, egészségügybe és a környezetvédelembe. 2027-ben hárommillió látogatót várunk az Expóra, addig jelentősen fel kell fejlesztenünk az infrastruktúra minőségét. Az lesz az az év, amikor az átlagbér eléri az 1400 eurót, de a 900 eurós átlag már az idei év végére meglesz. Tartjuk a most 48,2 százalékos, GDP-arányos közadósság kedvező szintjét, a számlán 469 milliárd dinárunk van, a munkanélküliségi ráta 9,1 százalék. Célunk, hogy 2027-ben a bruttó hazai termék értéke 100 milliárd euró legyen” – sorolta tegnap a Pink tévében az IMF-küldöttséggel is részletesen megvitatott eredményeket és célokat a miniszter.
A valutaalapi küldöttség Belgrádban kialakított véleményét tartalmazó jelentést várhatóan júniusban hivatalosan is elfogadja az IMF Ügyvezető Igazgatósága (Executive Board). Azután Szerbia számára lehívhatóvá válik még 400 millió euró, de a pénzügyi tárca vezetőjének közlése szerint a jelentős devizatartalékokra és a megnyugtató pénzügyi helyzetre való tekintettel Szerbia nem fog élni a lehívás lehetőségével. A még rendelkezésére álló összegre úgy tekint mint elővigyázatossági tartalékra, melyet csak újabb globális sokkhatások esetén vesz igénybe.
Nyitókép: Siniša Mali (Fotó: Beta)
