Ütemesen és biztatóan indult az idei év az Európai Unió autópiacán: már januárban majdnem 852 ezerre nőtt az értékesített, új személygépkocsik száma, 12,1 százalékkal meghaladva a 2023 első hónapjának eladásait. Februárról is jó adatok jelentek meg. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) arról számolt be, hogy – éves összevetésben – „csak” 10,1 százalékos volt ugyan a növekedés, ám az előző hónapban 883 608 új autó talált gazdára az EU-ban, csaknem 81 ezerrel több, mint 2023 februárjában.
A januárban és februárban tapasztalt fellendülés az autóeladásokban arra utal, hogy a tavaly év végi lassulás csak ideiglenes volt, s az ágazat növekszik. Az első két hónapban a személygépkocsi-regisztrációk 11,2 százalékkal 1,7 millióra nőttek az Unióban. Az átlagot két tagállam is meghaladta: elsőként Németország (11,8 százalék) és Olaszország (11,7 százalék), az őket harmadikként követő Franciaország hozta az átlagot, vagyis a 11,2 százalékot, látványosan megelőzve a mögötte kullogó Spanyolországot, ahol „csupán” 8,7 százalék volt az éves növekedés a forgalomba helyezett új autók számában az év első két hónapjában.
A meghatározó uniós autópiacok közül februárban Franciaország került az élre az értékesítések területén. Az eladások itt ugyanis 13 százalékkal nőttek, ami azt jelenti, hogy a múlt hónapban 142,6 ezer darab új autó kelt el.
Az élmezőnyben Olaszország került a második helyre, ahol 147,1 ezer autót értékesítettek (ez éves szinten 12,8 százalékos emelkedésnek felel meg). Spanyolország a 81,3 ezer autóval (9,9 százalékos növekedéssel) a harmadik helyre futott be, megelőzve Németországot, ahol februárban 217,4 ezer új autó került forgalomba. Ez 5,4 százalékos erősödést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest.
Az Unióban a legnagyobbak közé tartozó német piac ennek ellenére jócskán elmarad a koronavírus-járvány előtti eredményeitől. Németországban – az eladott modellek tekintetében – a listavezető továbbra is a Volkswagen. Biztos előnyét jelzi, hogy kétszer annyi autót (40 361 darabot) adott el, mint a második helyezett Mercedes (20 070), s jócskán túlszárnyalta a harmadik pozíciót elfoglaló BMW-t (16 096). A modellek rangsorában a Golf került az első helyre, a Tesla Y előtt; a harmadik legnépszerűbb autónak pedig a Tiguan bizonyult németországi vásárlók körében.
Az élboly országai azonban elbújhatnak Bulgária mögött. Itt ugyanis februárban – az uniós átlaggal összevetve – sokkal több új autó kapott rendszámot az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Bár mindössze 3608 darab személygépkocsit sikerült értékesíteni, ez mégis kiemelkedő eredménynek bizonyult, hiszen 57,5 százalékkal haladta meg a 2023. februári eladásokat.
A nagy vesztesek közé ugyanakkor egy északi ország került. Lettországban alig 1217 új személygépkocsit sikerült értékesíteni az idei második hónapban. Ez azonban arányaiban hatalmas, majdnem 18 százalékos visszaesésnek felel meg 2023 februárjához képest.
A márkák versenyében nem történt változás az élen. Februárban a Volkswagen csoport továbbra is szilárdan tartotta magát az első helyen a 228,9 ezer eladott autóval; piaci részesedése ugyanakkor megközelítette a 26 százalékot. A második a Stellantis csoport (172,3 ezer értékesített autóval és 19,5 százalékos piaci részesedéssel). Harmadikként a Renault csoport következett, 91,7 ezer eladott autóval, s 10,4 százalékos piaci részesedéssel.
A februárban forgalomba került új autók többsége (35,5 százaléka) benzinüzemű volt, a második legnépszerűbbnek pedig a hibrid-benzinesek bizonyultak (29 százalék tartozott ebbe a kategóriába). A teljes forgalomba helyezéseken belül a dízeles autók aránya 12,9 százalékra csökkent. A benzin- és dízelüzemű járművek együttes piaci részesedése februárban 48,4 százalékot ért el, ami jócskán elmarad az egy évvel korábbi 51,9 százaléktól.
A teljesen elektromos autók 12 százalékos részesedése az uniós piacon regisztrált összeladásokból változatlannak bizonyult az egy évvel korábbihoz képest, de elmaradt a tavalyi átlagtól. Bár az idei februárban is elkelt 106,2 ezer új „zöldautó”, ez nem hozott fordulatot a piacon.
Tavaly egész évben 13,9 százalékkal nőtt az új autók forgalomba helyezése. Ezen belül a teljesen elektromos autóké 14,6 százalékkal emelkedett, a hibrideké pedig 25,8 százalékkal. A leginkább azonban a benzinüzeműeket keresték a vásárlók (s ezzel 35,3 százalékos növekedést biztosítottak), a legkisebb érdeklődés dízelesek iránt nyilvánult meg, a kereslet ebben a szegmensben már csak 13,6 százalékos volt. A közeljövőben további csökkenés várható ebben a részlegben.
Olyannyira, hogy a remények szerint az évtized végén az EU-ban már több elektromos jármű (EV) kel el, mint hagyományos, és 2030-ban várhatóan 75 millió EV közlekedik majd a közösség útjain. Az elektromosautó-eladásokkal párhuzamosan folyamatosan bővül a kiszolgáló infrastruktúra is. És élesedik a verseny is az elektromos autók gyártása terén az EU, Kína és az Egyesült Államok között.
Az alternatív üzemanyagok bevezetését segítő infrastruktúra-szabályozástól (AFIR), illetve annak törvénybe iktatásától sokan a töltőállomások telepítésének felgyorsítását várják. És arra számítanak, hogy a személygépkocsikat és a kisteherautókat kiszolgáló, nyilvános gyorstöltők hálózata épül ki egész Európában. Várhatóan az évtized végére.
