Az Európai Unió 27 tagállamában és Nagy-Britanniában csökkentek a kínai befektetések: 2010 óta tavaly voltak a legalacsonyabb szinten, 6,8 milliárd eurót értek el. 2022-ben Kína a vizsgált 28 országban még 7,1 milliárd eurót fektetett be, és 51-ről 78 százalékra növelte a zöldmezős beruházásokat. Utóbbi eredmény főképpen a CATL, AESC és Huayou Cobalt magáncégeknek köszönhető, melyek elemgyárakba fektettek Magyarországon, Németországban és Franciaországban – olvasható a berlini székhelyű Mercator Kínai Tanulmányok Intézete (Merics) és a Rhodium Csoport legújabb elemzésében.
Az elektromosjármű-iparba való befektetések alapján Magyarország lett Kína számára a beruházások vezető európai helyszíne: tavaly az Európát célzó közvetlen kínai befektetések 44 százaléka Magyarországra érkezett. 2023-ban Kína külföldi beruházásainak legnagyobb része, 69 százaléka az elektromobilitási szektorban valósult meg (egy évvel korábban ez még csak 41% volt), és az invesztíciók zöme továbbra is az elektromosjármű-iparhoz kötődik. Az elemalkatrészek (pl. anód és katód) kínai beszállítói további két, több milliárd eurós zöldmezős beruházást jelentettek be, melyek várhatóan már az idén megkezdődnek, a BYD pedig Elektromosautó-gyártó üzem létrehozását tervezi Magyarországon 2026-ig.
Az egészségügy, az információ- és kommunikációtechnológia (ICT), valamint a közszükségleti cikkek szektorát illetően Kína európai beruházásai 2021 és 2023 között is viszonylag stabilak maradtak, átlagban évi hárommilliárd eurós értéket értek el. Az európai egészségügyi ágazat is nagy érdeklődést váltott ki a kínai befektetők körében, különösen az orvostechnikai eszközök iránt nyilvánult meg, 2021 és 2023 között az egészségügybe irányuló összes kínai befektetés kétharmadát tette ki. Elemzők szerint a kínai cégek gyenge pénzügyi pozíciója és az európai kormányok ellenőrzési szigorításai, valamint az EU és Kína között egyre növekvő kereskedelmi feszültség miatt nem várható a kínai befektetések nagyobb arányú növekedése.
Nyitókép: Beta/AP
