A Szerbiai Villanygazdaság (EPS) villamosenergia-átviteli rendszerei a tetemes beruházásoknak köszönhetően jobbak, mint amilyenekkel a szomszédos országok rendelkeznek, úgyhogy nálunk akkor is stabil volt a termelés és az energiaátvitel, amikor a térség egy részében összeomlott a rendszer – mondta Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter a múlt pénteki eset kapcsán, amikor a szolgáltatási rendszer összeomlása miatt áram nélkül maradt Bosznia-Hercegovina és Montenegró nagy része, valamint a Horvátországban Dalmácia. „Fontos, hogy ők is befektessenek és befejezzék saját projektumaikat, valamint hogy egyes terveket közösen valósítsunk meg, hiszen a régió minden rendszere összeköttetésben áll az Európai Unió szisztémáival. A mi rendszerünk a pénteki kollapszus idején sem került veszélybe, stabil maradt az ellátás. Éjjel-nappal figyeltük a rendszer működését” – nyilatkozta a miniszter asszony a Pink tévében, hozzátéve, hogy a múlt szerda óta, amikor beköszöntött a trópusi hőség, az egész hálózaton „riasztás” van érvényben. Amikor a hőmérséklet 30 fok fölé emelkedik, az áramfogyasztás országos szinten 15-20 százalékkal növekszik.
Emlékeztetett: az ország energetikai rendszerének nagy részét még a bombázáskor tönkretették, majd az utána következő tíz évben nem a szükséges ütemben folyt a felújítás, a jelentős beruházások csak 2015-ben kezdődtek, az utóbbi két évben pedig intenzívebbé váltak. Az ország különböző részein több mint 600 millió euró összértékű villanygazdasági projektumok megvalósítása van folyamatban, a Románia felé húzódó összekötő vezeték egyes részeit már befejezték, megerősítették a Kragujevac és Kraljevo körüli rendszert, közben folytatják a Montenegró és Bosznia-Hercegovina határáig vezető hálózat erősítését is. A tárcavezető szavai szerint Európában Szerbia az egyedüli ország, amely nyolc interkonnektort, azaz összekötő vezetéket épített ki.
Az EPS reformját és az új vezérigazgató kinevezését ért bírálatok kapcsán Đedović Handanović leszögezte: ezek kezdettől fogva alaptalanok voltak, amit az is bizonyít, hogy a rosszindulatú állítások ellenére máig sincs szó a villanygazdaság privatizálásáról, ugyanakkor nagy infrastrukturális projektumokat sikerült befejezniük. Az év végére vagy a jövő év elejére elkészül a kostolaci szélpark is, és ez lesz az EPS első ilyen áramtermelője.
Đedović kitért a sokat vitatott Jadar projektumra is, közölte, hogy a Rio Tinto saját kezdeményezésre dolgozta ki a környezeti hatástanulmányt, ami szerinte hasznos, mert így a közvélemény hiteles dokumentumokból és információkból tájékozódhat a részletekről. Aggasztó, mondta, hogy nálunk túl sok a botcsinálta szakember, laikusok fejtik ki megalapozatlan véleményüket, és továbbítják ellenőrizetlen információikat a lítiumbányászattal kapcsolatban is. „Ha a teljes értékláncot figyeljük az érckincstől a villanyautóig, akkor – becsléseink szerint – gazdaságunk haszna akár a bruttó hazai termék 18 százalékát is elérheti. Ha pedig arról beszélünk, hogy 2027-re 100 milliárd euró lesz a GDP, akkor annak a 18 százaléka valóban jelentős összeg” – fejtette ki Đedović Handanović a kormányzat álláspontjával megegyező, kedvező véleményét a Jadar projektre vonatkozóan.
