A fejőstehenek tartása jelentős vesztességekkel jár országunkban az elmúlt három évben – mutatnak rá az állattenyésztés évek óta húzódó problémáira a tejtermelők képviselői. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy Szerbiában 80 ezerrel több fejőstehén után fizetett ki az állam szubvenciót, mint amennyivel rendelkeznek a gazdák.
Szerbiában 150 ezer fejőstehenet tartanak nyilván 185 bejelentett gazdaságban: tavaly összesen 9,5 milliárd dináros jövedelmet valósítottak meg a tejtermeléssel foglalkozó gazdák, de 2,1 milliárd dináros vesztességgel dolgoztak – mondta a biznis.rs portálnak Milija Palamarević, a Közép-szerbiai Tejtermelők Egyesületének elnöke. Hozzátette: a 2022. évben jóval kevesebb vesztességet jegyeztek a tejtermelők. Akkor 24 millió 493 ezer dináros mínusszal zárták az évet, a 2021. évi adatok viszont szintén aggodalomra adtak okot, hisz több mint 1,1 milliárd dináros volt a veszteségük a fejőstehenek tartásán a gazdáknak – vetette össze az elmúlt három év adatait az egyesület elnöke.
A 2022. évi adatok szerint az ágazat legsikeresebb vállalata országunkban a belgrádi Al Dahra volt: a vállalat több mint 8 milliárd dináros jövedelmet valósított meg 148 millió dináros haszonnal. Ezzel ellentétben tavaly már 6,8 milliárd dináros jövedelmet jegyeztek csaknem 2,2 milliárdos vesztességgel – áll a CompanyWall elemzésében. Ugyanitt látható, hogy 2022-ben a második legsikeresebb a csúrogi Global Seed Kft. volt 1 milliárd 343 millió dináros jövedelemmel és 45 milliós haszonnal: a cég gazdálkodását illetően a múlt évre vonatkozóan nem rendelkezik a portál adatokkal. A Veliki Crnićen üzletelő DMN-gazdaság esetében viszont igen: 2022-ben a 172,6 millió dináros jövedelmükből 27,5 millió haszon volt, tavaly viszont a valamivel több mint 213 millió dináros jövedekemből 31 millió 365 ezer dináros hasznot valósítottak meg. Ezzel ők a harmadik legsikeresebb tejtermelő cég Szerbiában.
Az említett gazdaság az Ekofil leányvállalataként működik: a cég illetékesei a gazdasági portálnak adott nyilatkozatukban kiemelték, hogy az elmúlt években jelentős fejlesztéseket végeztek mind a termelésben, mind az eladásban és termékek tekintetében is.
Elsősorban sajtokat gyártanak, de különböző fajta tejfölöket és joghurtokat is forgalmaznak – sorolták a vállalat képviselői. Hozzátették: a hazai piac mellett jelenleg Észak-Macedóniába és Montenegróba szállítanak árut, de a közeljövőben az európai piacra szeretnének terjeszkedni, hisz rendelkeznek az Unió által megkövetelt engedélyekkel is. A korszerűsítés elengedhetetlen a megmaradáshoz – állítják a cég képviselői.
A šumadijai és a mačvai tejtermelők egyesületei ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy Szerbia a „fantom tehenek” országa: a nyilvános bejegyzések szerint ugyanis 150 ezer fejőstehenet tartanak a gazdák, miközben az állam 2023-ban 228 ezer állat után fizetett ki szubvenciót. „Ez azt jelenti, hogy 3,2 milliárd dinárnyi hozzájárulást utalt át az állam több mint 78 ezer nem létező fejőstehén után” – erősítette meg a tejtermelők állítását Milija Palamarević.
Az említett két egyesült képviselői követelik az államtól és a Mezőgazdasági Minisztérium Agrárkifizetési Igazgatóságától, hogy „tisztítsa meg az adatbázist a fantom tehenektől, amelyek csak papíron léteznek, de sem a legelőkön, sem pedig az istállókban nem találhatóak meg”. A gazdák hozzáteszik: a fejőstehenek tenyésztésének fejlesztése érdekében támogatni kellene az egyedszámok növelését.
Egyiptomi esély a szerbiai termékeknek
A hazai állattenyésztés talpra állását várja az Egyiptommal kötött szabadkereskedelmi egyezménytől Tomislav Momirović bel- és külkereskedelmi miniszter.
A Pink tévé műsorában tegnap arról beszélt, hogy a megállapodás lehetővé teszi a szerbiai termelőknek, hogy versenytársként lépjenek fel az egyiptomi piacon. Ismertette, hogy a szerbiai mezőgazdasági termékek több mint 80 százaléka teljesen vámmentesen vagy csökkentett vámmal kerülhet a transzkontinentális, arab ország piacára. Az árucikkek egy részére évről évre kisebb vámot vetnek ki, majd néhány év múlva teljesen eltörlik ezek illetékét is. „A mezőgazdaságon kívül a megegyezés jó esélyt jelent az édesség-, a gyógyszer- és az élelmiszeriparnak is” – szögezte le Momirović.
Nyitókép: Ótos András felvétele
