Szerbiában a baromfiágazat nagy lehetőségeket rejt, mivel a hazai fogyasztók ellátása mellett az export szempontjából is jelentős.
Sanja Čelebićanin, a Szerbiai Baromfiegyesület elnöke az eUprava portálnak nyilatkozva elmondta, hogy Szerbiában évente 128 ezer tonna baromfihúst termelnek. A rendelkezésre álló adatok szerint csaknem ötmillióra tehető a tojótyúkok száma, de nem minden baromfitenyésztéssel foglalkozó családi gazdaság szerepel az Állategészségügyi Hivatal központi nyilvántartásában. Ahhoz, hogy mindegyik tojótyúk kivitelre kerüljön, Szerbiának teljesítenie kell az importáló ország követelményeit.
– Szerbia jelenleg baromfihúst exportál Montenegróba, Bosznia-Hercegovinába és Észak-Macedóniába. Albániába is tervez szállítani, jelenleg várjuk az erre vonatkozó tanúsítványt. A kivitel mennyisége 6 százalékkal kevesebb a behozatalihoz képest. Fagyasztott baromfihús érkezik az EU-ból és Oroszországból, és nincs garancia arra, hogy a baromfit nem etették génmódosított élelmiszerrel. Természetesen nem szabad megtiltani az importot, de szívesen látnánk a termelőink támogatását, illetve más piacok megnyitását is, mert egyenlő pozíciót szeretnénk elérni a nemzetközi kereskedelemben – fejtette ki Čelebićanin.
Hozzátette, amennyiben az Európai Unióba is engedélyezik a kivitelt, akkor lehetőség nyílik a többlettermék exportjára. A szerbiai baromfitenyésztők sokat fektettek az új technológiákba, a létesítményekbe és biztonsági intézkedésekbe, így más piacokat is szeretnének meghódítani.
Szerbia a jogszabályi kereteket többnyire összehangolta az uniós szabályozással, a probléma ezek végrehajtásával van, valamint hogy az állományokat nem jelentik be a baromfi egészségi állapotának igazolása érdekében.
– Az Európai Bizottság szerint Szerbiában nem megfelelő a baromfigazdaságok összeírása, az egészségügyi, valamint a hatósági ellenőrzés. Ezért szükséges elvégezni baromfigazdaságok összeírását, be kell írni az állományok egyedszámát, majd kategorizálni a gazdaságokat. Ehhez nélkülözhetetlen az együttműködés az állategészségügyi szervek és az állatorvosi állomások között. Sokan láthatatlanok a rendszerben, ilyenek a kis vidéki gazdaságok, valamint azok, amelyek kereskedelmi többletet valósítanak meg, például 1000 vagy ennél is több csirkét tenyésztenek – fogalmazott aaz egyesület igazgatója.
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy jelenleg mi történik a baromfiágazatban, és mit kellene tenni fejlesztése érdekében, Čelebićanin elmondta, hogy nagyon sokat dolgoznak az Állategészségügyi Igazgatósággal. Nagyon fontos, hogy a tenyésztők regisztrálják az állományaikat. Az oktatásra is kiemelte hangsúlyt fektetnek.
– A Regionális Gazdasági Kamarák székházában képzéseket szerveztünk a gazdáknak, a tenyésztőknek, és az állatorvosoknak is. Az előadók megismertették velük törvényi kötelezettségeiket – mutatott rá Čelebićanin.
A Szerbiai Baromfiegyesület munkatársai bizakodóak a szerbiai baromfitenyésztés jövőjét illetően. Szerintük jó úton haladnak, hogy közösen elérjék a kitűzött célt, vagyis a baromfigazdaságok és -állományok összeírását, a baromfi egészségügyi ellenőrzését, a szalmonellafertőzés ellenőrzését, illetve megelőzését.
Nyitókép: Pixabay
