Uniós fejlesztésekkel a jövőbe!

A világ békéjét nem lehet üres gyomorra építeni – idézte Norman Borlaug Nobel-békedíjas amerikai agronómust Juhász Bálint, a tartományi képvidelőház elnöke abban a beszédében, amellyel a Tápláljuk a jövőt! (Feeding Future) elnevezésű IPA-projekt megvalósítóit és résztvevői köszöntötte tegnap a Vajdasági Gazdasági Kamara konferenciatermében. Itt mutatták be ugyanis azt a határon átívelő projektet, melyet több mint 185 ezer euróval támogatott az Unió. A kétéves programot az Újvidéki Egyetem Technológiai Kara és a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara állította össze. A következőkben olyan hiánypótló képzést dolgoznak ki a Technológiai Karon, és valósítanak meg a határ menti régióban, amellyel a korszerű élelmiszer-termelés és a szolgáltatóipar követelményeinek megfelelő szakkádert képeznek ki.
 

A projekt céljairól szólva Juhász Bálint az élelmezéssel foglalkozó tudományos kutatások jelentőségét emelte ki, illetve az oktatás fontosságát a mezőgazdaságban. A határon átívelő projektek jelentősége kapcsán példaként az ásotthalmi határátkelőhöz vezető út, illetve a Kübekháza–Rábé határátkelő és az oda vezető út megépítését említette, és külön kiemelte azon vízi határtákelők megvalósítását is mint a Bezdán–Baja-csatornán és a Tiszán levő átkelési pontok. Emellett hangsúlyozta, hogy a Szabadka–Szeged vasútvonal terveztetésének költségeit is IPA-projektek által fedezték, melynek kihasználtsága alátámasztja ezen programok szükségességét. 

A Tápláljuk a jövőt! elnevezésű IPA-projekt megvalósításának kezdetén Juhász Bálint mellett Szekér Klára Szilvia, Magyarország Belgrádi Nagykövetségének nyugat-balkáni regionális mezőgazdasági és környezetügyi attaséja is megtisztelte jelenlétével a Vajdasági Gazdasági Kamarában összesereglett szakembereket. Beszédében kiemelte azokban a kiváló természeti adottságokban rejlő lehetőségeket, amelyekkel Szerbia és Magyarország is büszkélkedhet. 

– Az elmúlt évek megrázó eseményei, a koronavírus-járvány, majd a közvetlen környezetünkben kialakult háborús konfliktus rávilágítottak a globális ellátási láncok törékenységére, és a világ valamennyi országában előtérbe hozták a szuverén élelmiszer-ellátás prioritását. A globális jelleg mellett egyre fontosabbá válik a helyi termelés és a fogyasztás, mely csökkenti az ellátási láncok kockázatait és fejleszti a helyi gazdaságokat. Mind Magyarország, mind Szerbia kiváló természeti adottságokkal büszkélkedhet, így nemcsak a saját lakosságát tudja ellátni élelmiszerrel, de jelentős kapacitással állhat elő a világpiacon is. Gazdasági fejlődésünk szempontjából azonban egyáltalán nem mindegy, hogy az alapanyagokból mit és hogyan állítunk elő. A magyar kormány kiemelt célja, hogy a megtermelt alapanyagokból magas hozzáadott értékű feldolgozott termékek készüljenek. Ugyanakkor „a termőföldtől az asztalig” jelmondatú uniós stratégia arra ösztönzi az iparágat, hogy az élelmiszerek minél egészségesebbek és fenntarthatóbbak legyenek. Mindezek figyelembe vételével a magyar kormány az idei évben nagyívű élelmiszeripari fejlesztési programot hirdetett meg, mely 50 százalékos vissza nem térítendő támogatást biztosít élelmiszeripari vállalatoknak a hatékonyságot és minőséget növelő beruházásaikhoz. Az élelmiszeripari beszállító fejlesztési program összesen 87,5 millió euró értékű forrást biztosít az ágazat fejlesztésére. Büszke vagyok arra is, hogy a magyar kormány támogatásával számos nagyívű élelmiszeripari fejlesztés valósulhatott meg itt, Vajdaságban is – emelte ki az attasé, aki kitért az Unió 2021-től érvényesített kutatási és innovációs keretprogramjának ismertetésére, mely mintegy 100 milliárd eurót biztosít a 2028-ig megvalósuló projektek támogatására. Hozzátette: – Az aktuálisan folyó magyar EU-elnökség azt a célt tűzte zászlajára, hogy a nyugat-balkáni országok is bekapcsolódjanak a közép- és kelet-európai államok együttműködésébe és ez által az európai tudástérbe. A Feeding Future projekt kiváló lehetőséget ad szakembereink számára, hogy erősítsék az országaink közötti szakmai kapcsolatokat az élelmiszeripar területén – hívta fel a figyelmet a bemutatott projekt jelentőségére a magyar Agrárminisztérium szakembere. 

A Tápláljuk a jövőt! határon átívelő projekt megvalósítója az Újvidéki Egyetem Technológiai Kara. Biljana Pajin dékán a sajtó érdeklődésére megerősítette annak a többéves együttműködésnek a kiválóságát, amelyet az egyetem a projekt magyarországi partnerével ápol. A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamarával együtt ugyanis 2021-ben és 2022-ben már végigvittek egy programot. Ennek keretében egy ifjúsági központot létesítettek Újvidéken azzal a céllal, hogy az egyetemistáknak lehetőséget biztosítsanak az ötleteik megvalósítására. Erre a célra egy korszerű konferenciatermet is létrehoztak, illetve felújítottak egy laboratóriumot. A projekt keretében tíz szerbiai hallgató ösztöndíjat kapott, és három hónapot töltöttek el különböző magyarországi élelmiszeripari cégekben. A magyarországi egyetemistáknak a Technológiai Kar biztosított gyakorlati képzést – tudtuk meg Sörös Zita projektvezetőtől korábban. A Technológiai Kar tudományos dékánhelyettese ugyanis felkérésünkre már augusztus folyamán ismertette a szóban forgó IPA-projektet. Kiemelte, hogy egyetemisták és vállalkozók is jelentkezhetnek arra a képzésre, melynek programját a szakembereik állítják össze. Négy tanfolyamot terveznek megvalósítani, melyek keretében szerbiai és magyarországi cégeknél is végezhetnek gyakorlatot a jelentkezők. Emellett Újvidéken folytatják a kar laboratóriumainak a felújítását is – mesélt a projektvezető.

A program megvalósításának jelentőségét Tráserné Oláh Zsuzsanna, a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara titkára is megerősítette. Sajtónyilatkozatában rámutatott az élethosszig tartó tanulás jelentőségére, de kiemelte a digitalizáció jelentőségét is az élelmiszeripar területén.

Ezért a képzések megvalósításakor nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a tananyag fejlesztése gyakorlatorientált legyen, a mai világnak megfelelő tartalmat és formát öltsön – mondta a szegedi iparkamara titkára. Hozzátette: az újvidéki egyetemmel nagyon jól kiegészítik egymást, hisz a szakembereik a tudást és a módszertant biztosítják, a magyar iparkamara viszont a való világ gyakorlatát építi be a képzésekbe. 

Az Újvidéki Egyetem Technológiai Kara és a szegedi székhelyű iparkamara mellett a projekt partnerei a Vajdasági Gazdasági Kamara, az Európa Kollégium és az Ecopanonia cég is. Az élelmiszer-ellátást fejlesztő tanfolyamok azon 56 projekt egyikének keretében valósulnak meg, amelyre az Interreg VI-A IPA Magyarország – Szerbia Program az Európai Unió 2021–2027 időszakára vonatkozó pénzügyi keretrendszerének az Előcsatlakozási Támogatási Eszközbe (IPA) tartozó kiírása ad lehetőséget. A programot a bemutatón Halász János, a magyar–szerb uniós együttműködési programok közös titkárságának helyettes vezetője ismertette. 

– Az uniós program az élethosszig tartó tanulást látja a fókuszban. A széles körű program 63 és fél millió eurós támogatásból valósul a 2021-től 2027-ig tartó időszakban. Jelenleg 56 projektre vonatkozóan kötöttünk meg szerződést, ami összesen 22 millió eurós megvalósítást szavatol. Rendkívül változatos projektekről van szó, amelyek három cél köré épülnek. Az első a Zöldebb Régió elnevezést kapta, a második az emberi és a kulturális értékek fejlesztéséről szól, a harmadik viszont a civil- és az intézményi együttműködéseken alapuló korszerűsítéseket öleli fel. 2025 második felében egy újabb felhívást is közzé teszünk, várhatóan ugyanazon témakörben kerül sor további 12 millió eurós támogatási lehetőségre – hívta fel a figyelmet az uniós program folytatására Halász János, aki kérdésünkre kitért a szerb–magyar együttműködés jelentőségére is.

– A két szomszédos ország együttműködése révén az ötödik generációs IPA-pályáztatás zajlik a régióban az előcsatlakoztatási alapból. Mindez annak érdekében történik, hogy Szerbiát segítse felkészülni az európai uniós csatlakozásra. Az eddigiekben rendkívül változatos projektek valósultak meg az infrastrukturális befektetésektől kezdve az oktatási és idegenforgalmi projekteken át egészen az apró szervezetek együttműködéséig. A leglátványosabbak talán a stratégiai jellegűek: ezek keretében kiemelném azt a jelenleg megvalósuló, több mint 2 millió euró értékű beruházást, melynek célja, hogy a teherforgalom számára is hozzáférhetővé tegye a Béreg és Hercegszántó közötti határátkelőhelyet. Ettől természetesen azt reméljük, hogy valamennyire csökken a teher az autópályán levő Horgos–Röszke átkelőnél és folyamatosabb lesz az áthaladás. A projekt előkészületei már zajlanak, és hamarosan elkezdődik a megvalósítás is – mutatott rá az olyan határon átívelő IPA-projektek jelentőségére a programot koordináló titkárság helyettes vezetője, amelyből tegnap kettőt is bemutattak a tartományi székvárosban.