A globális nettó pénzügyi vagyon (amely nem tartalmazza az olyan eszközöket, mint a termőföld vagy a lakóingatlan) majdnem hét százalékkal, 275 ezer milliárd dollárra nőtt tavaly az előző évhez képest. A leggyorsabb emelkedéssel, több mint ötvenszázalékossal ismét Észak-Amerika büszkélkedhetett.
A határokon átnyúló vagyon is szépen gyarapodott: 5,1 százalékos éves bővüléssel felkapaszkodott 13 ezer milliárd dollárra. A legdinamikusabb növekedés az Egyesült Arab Emírségeket jellemezte. A világ kulcsfontosságú pénzügyi központjának számító Svájc sem panaszkodhat, hiszen (dollárban számolva) itt jegyezték fel a legnagyobb összegű vagyongyarapodást. Továbbra is tartja vezető pozícióját, s az évtized végéig a határokon átnyúló új vagyonok akár húsz százalékát is megszerezheti. Az első helyért azért továbbra is keményen meg kell küzdenie, és talán további milliárdosokat is oda kell csábítania.
Ehhez adottak a feltételek, és a gazdag magánszemélyek tábora is folyamatosan gyarapszik. Némelyek szerint már föltűnően sokan vannak: csak milliárdosból legalább háromezren világszerte. Másokat ez nem zavar, s inkább megpróbálnának tőlük pénzt szerezni.
Úgy, hogy megadóztatják őket, mert – mint állítják – nem fizetnek eleget. Az ötlet nem új, ám egyelőre megvalósíthatatlan, mert az országok többsége erről még nem egyezett meg. Pedig egy kutatás rámutatott: ha a kormányok csak a milliárdosok vagyonára két százalékos adót vetnének ki, évente összesen legalább 250 milliárd dollár pluszbevétel kerülhetne a költségvetésekbe.
Az amerikai Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász globális összefogást javasolt a cél elérése érdekében. A sztárközgazdászok közé sorolt Thomas Piketty is felkarolta az ötletet.
Gabriel Zucman (szintén) francia közgazdász (a független EU Adóügyi Megfigyelőközpont alapítója) és több támogatója már tavaly indítványozta, hogy mindenütt legalább évi két százalékos adóval sújtsák az egymilliárd dollárt meghaladó vagyonokat. Javaslatait a világ legfejlettebb iparú országait és az EU-t tömörítő G20-csoport megbízásából külön jelentésben fogalmazta meg. Az idén júniusban közzétett dokumentumban egyebek mellett azzal érvel, hogy a szupergazdagok arányosan jóval kevesebb adót fizetnek, mint más társadalmi-gazdasági csoportok. A tanulmányban példaként említi Hollandiát, ahol a milliárdosok a tipikus munkavállalók adóterheinek még a felét sem érik el.
Kifejezte reményét, hogy a kizárólag szupergazdagokra vonatkozó különleges adónemet kevesebb mint kilenc év alatt el lehet fogadtatni. Emlékeztetett: ennyi idő elegendőnek bizonyult a multinacionális vállalatok nyereségére kivetett (15 százalékos) globális minimumadó bevezetéséről folytatott tárgyalássorozat sikeres lezárására. Ergo: ennyi idő alatt a két százalékkal is megbirkózhatnak az érintettek.
Javasolt adóztatási módszereket is. Emellett az így megszerezhető pluszpénzek elköltésének lehetőségeit is felvázolta. Úgy látja, hogy az új bevételekből olyan létfontosságú területeket lehetne finanszírozni, mint az oktatás, az egészségügy és a klímaváltozás elleni küzdelem.
Ötletét azonnal támogatásáról biztosította több ország, köztük Brazília, Franciaország, Spanyolország és még jó néhány másik. Többen azonban szinte azonnal szembe fordultak a tervvel. Főként azok az országok, ahol sok milliárdos él. Az Egyesült Államok is ebbe a csoportba tartozik. Pénzügyminisztere, Janet Yellen már az idén tavasszal jelezte: az amerikai kormányzat nem támogatná ilyen adó bevezetését. Német hivatali partnere, Christian Lindner is elutasítóan nyilatkozott. Közölte: hazája kétkedve tekint a javasolt új globális adótípusra.
A téma a G20-ak pénzügyminisztereinek júliusban Rio de Janeiróban megtartott találkozóján is napirendre került. A komoly vita dacára a résztvevőknek nem sikerült megegyezni a milliárdosok egységes globális adójáról, de megígérték, folytatják az ötlet megvitatását. Közleményükben hangsúlyozták, hogy párbeszédet kezdenek a méltányos és progresszív adózásról, amely érintené az ultramagas nettó vagyonnal rendelkező személyeket.
Az amerikai pénzügyminiszter azonban Rióban is megismételte: Washington nem támogatja a felvetést. Az elutasítást azzal indokolta, hogy nincs szükség globális megállapodásra, mert a megfelelő és igazságos adórendszert minden országnak egyedül kell kialakítania. Arról nem beszélt, hogy a leggazdagabb amerikaiak évente átlagosan 3,4 százalékot adóznak bevételeik után, de sokan még ennyit se, ráadásul bőven akad köztük olyan is, aki semmit se fizet be a közösbe. Ellentétben az alkalmazottak zömével, akiktől csak személyi jövedelemadó címén több mint 15 százalékot vonnak le havonta.
A multimilliárdosok különadójának napirendre tűzését az is motiválta, hogy a francia Capgemini tanácsadó cég felméréséből kiderült: a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek száma tavaly 5,1 százalékkal nőtt világszerte, s elérte a rekordnak számító 22,8 milliót. (A frissen meggazdagodottak listájára a legtöbben Észak-Amerikából kerültek fel.) A szupergazdagok csoportjába tartozók összvagyonának értéke is új csúcsot döntött, megközelítve a 87 ezer milliárd dollárt, ami 4,7 százalékos növekedés 2023-hoz képest.
