Tüntetők zavarták meg több népszerű (tengerparti) üdülőhelyen a külföldiek nyugalmát a nyáron Spanyolországban. A fokozódó tömegturizmus és az ebből fakadó problémák ellen tiltakoztak.
Barcelonában egy demonstráció résztvevői vízipisztolyokkal „támadtak” a vendéglők teraszain üldögélő külföldi vendégekre, akiknek előzőleg azt tanácsolták egy transzparensen, hogy a többi turistával együtt menjenek inkább haza. Másutt mogorvább fogadtatásban részesültek az idegenek, sőt falfirkákon a kiirtásukat is javasolták helybeliek a Mallorca szigetén fekvő Manacorban. A graffitik szerzői a következőt üzenték az arra járóknak (vélhetően helybelieknek): „Ölj meg egy turistát!”. A Baleár-szigetekhez tartozó Mallorcán többször is tiltakoztak az ott lakók az erősödő turistaözön ellen, ami nemcsak túlzsúfoltságot okoz, hanem ellehetetleníti a területen a normális életvitelt, s rontja az őslakosok életfeltételeit. Ráadásul sok egyéb problémát is előidéz, kezdve a környezet fokozottabb szennyezésétől a (kiadó) lakások árának emelkedéséig. A növekvő idegenforgalom miatt ugyanis több lakást és házat adnak rövid távra bérbe külföldieknek, egyre nagyobb összegekért, ezért a helyiek már kevésbé tudják megfizetni az albérletet.
Ilyen és hasonló panaszok másutt is elhangzottak a tüntetéseken. Az elégedetlenkedők néhol már sürgették a spanyol kormányt, hogy vezessen be új gazdasági modellt, amely visszafogná a turistákat, az általuk elköltött pénzből származó költségvetési bevételeket pedig igazságosabban ossza el az országban. Sokan azt követelték, hogy a hatóság ellenőrizze szigorúbban a turistákat, akiknek egy részével kapcsolatban rendre felmerül a garázdaság és a rendbontás vádja.
Az illetékesek igyekeznek csillapítani a feszültséget, illetve csökkenteni a tömegturizmusból eredő környezeti és társadalmi károkat. De radikális lépésekre aligha vállalkoznak, hiszen az országba érkező turisták száma évről évre emelkedik, miként az általuk elköltött összeg is. Az idegenforgalmi ágazat jelentős bevételeket biztosít mind a helyi önkormányzatoknak, mind a központi kormánynak, és jelentősen hozzájárul a gazdaság növekedéséhez is.
Ennek ellenére minden harmadik spanyol állampolgár úgy látja, hogy a lakókörnyezetében túl sok a turista. Ilyen lesújtó véleményt egyetlen országban sem fogalmaztak meg, ahol az idegenforgalom fontos részét képezi a gazdaságnak. Franciaországban a megkérdezettek 18 százaléka vélekedett így, Olaszországban 16, Németországban pedig 13 százalékuk.
A növekvő tömegturizmus káros hatásainak mérséklése érdekében már több ország jelentett be szigorításokat, korlátozó intézkedéseket. A görög kormányt különösen aggasztja a sétahajóval érkezők beáramlása a nyári csúcsidőszakban, ezért a jövőben belépődíjakat szedne tőlük. Emellett a szálláshelyekre kivetett, klímaválsággal kapcsolatos adót is megemelné, s az így befolyt összegből juttatna a helyi közösségeknek is. Görögország, ahol az idegenforgalom 20 százalékkal járul hozzá a bruttó hazai össztermékhez (GDP), tavaly rekordszámú, 36,1 millió külföldi látogatót fogadott, az idei első fél évében 11,6 milliót.
A turistafolyamot Horvátország is igyekszik valamennyire visszafogni. Olaszország sem kivétel: a kormány már az idegenforgalmi adók emelését fontolgatja, hogy mérsékelje a közvélemény lázongását a túlzott turizmussal szemben, illetve annak következményei miatt, egyszersmind segítsen a pénzszűkével küszködő településeknek bevételeik növelésében. Néhol már „megvámolják” a turistákat. Velencében április 25-e óta öt euró belépődíjat szednek a villámlátogatásra érkezőktől, minden hétvégén és ünnepnapon, reggel fél kilenc és délután négy óra között.
Róma legnagyobb, leglátványosabb és világhírű utcai szökőkútját, amelyet 1762-ben avattak fel, szintén sajátságos módon akarják megvédeni a tömegturizmussal szemben. A Trevi-kúthoz látogatók számát előzetes helyfoglalás és egyeurós belépődíj bevezetésével akarják korlátozni 2025-től.
A szigorítások és drágítások azonban nem tűnnek hatékony eszköznek. Hiába kerül többe a nyaralás, aki utazni akar, úgy sem marad otthon. A legkeresettebb úti cél továbbra is Európa valamelyik országa.
Tavaly Franciaország vonzotta a legtöbb turistát, csaknem 100 milliót, s a jelek szerint az idén is megőrzi vezető helyét. A sorban Spanyolország következet; 85 millióan keresték fel. Az Egyesült Államok 67 millió külföldi látogatóval a harmadik helyen végzett.
Az idegenforgalmi adatokból az is kiderül, hogy az ágazat kigyógyult a koronavírus-járvány okozta bajokból. Ennek köszönhetően a bevételek az idén akár új csúcsra is érhetnek.
Az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) arra számít, hogy a turizmus ebben az évben 11,1 ezermilliárd dollárral járulhat hozzá a világgazdasághoz, ami a globális GDP 10 százalékának felel meg. Ha pontosnak bizonyul a becslés, ez az összeg 12,1 százalékkal haladja meg a tavalyit, a koronavírus-járvány kirobbanása előtti évhez, vagyis 2019-hez viszonyítva pedig 7,5 százalékos növekedést jelentene. A WTTC szerint az idegenforgalmi ágazat hozzájárulása a nemzetközi gazdasághoz 2034-re elérheti a 16 billió dollárt és csaknem 449 millió embernek adhat munkát világszerte, a jelenlegi 348 millió helyett.
Nyitókép: Pixabay
