A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint Szerbia egész területén valamivel több mint 340 ezer háztartás használ télen gázfűtést. Az ország teljes gázszükséglete éves szinten meghaladja a 3 milliárd köbmétert, és egyelőre úgy tűnik, Szerbiának még mindig nem sikerült függetlenítenie magát az orosz gáztól, miközben a gázellátásról szóló megállapodás jövő év márciusában lejár.
Aleksandar Vučić államfő és Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke 2022 májusában, Oroszország Ukrajnára irányított invázióját követően, az energiaválság közepén állapodott meg a földgáz árában, ami szerint Oroszország évi 2,2 milliárd köbméter gázt szállít Szerbiának kedvezményezett áron, ami 1000 köbméter gáz esetében 300 és 420 dollárt jelent. Ezért történhetett meg az, hogy a mai napig Szerbia egyike azon országoknak, ahol a legalacsonyabb szinten tarthatták az energiahordozó (kisfogyasztói) árát. Sőt ez volt az egyik fő érv, miért nem vezet be szankciókat Belgrád Moszkvával szemben. Mégis az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan, Szerbia is bekacsolódott azokba a tevékenységekbe, beruházásokba, amelyek lehetővé teszik majd azt, hogy Szerbia függetlenedjen az orosz gáztól. Az EU tervek szerint 2027-ig teljes függetlenedést képzelt el, amikor az orosz gázt teljesen ki szeretnék zárni a piacról, ám országunk ettől még nagyon távol van. A Szerbiai Energiaügyi Ügynökség adatai alapján ugyanis 2023-ban a Szerbiába érkezett földgáz 94 százaléka Oroszországból származott, mégpedig a Török Áramlatnak nevezett Törökországtól a Balkánon át vezető vezetéken keresztül. Ez nem sokban változott ebben az évben sem, ugyanis az év első felében ez a százalékarány 92 százalékra csökkent, közölte a Szabad Európa Rádió (SZER).
Az országos szabályozó testület adatai alapján a többi 8 százalékot Magyarországból, Svájcból és Azerbajdzsánból szállították be az országba. Mindeközben az EU gázmixének csupán 8 százaléka származik Oroszországból, emelte ki Predrag Grujičić, az Energiaközösség Titkársága földgázzal foglalkozó szektorának vezetője a SZER-nek nyilatkozva. Rámutatott, ebből is látszik, hogy a függetlenedés lehetséges.
Dragan Vlaisavljević energiaügyi szakember szerint az Azerbajdzsánból származó földgáz azonban egyelőre nem sokat segít ebben. A bányászati és energiaügyi minisztérium bejelentései szerint ugyanis, ez év november 1-jétől március 1-jéig Azerbajdzsánból napi szinten egymillió köbméter gáz érkezik majd Szerbiába. A két ország közötti megállapodás szerint 2026-ig éves szinten legfeljebb mintegy 400 millió köbmétert szállít majd, ami alig éri el Szerbia éves szükségleteinek 13 százalékát.
Ez a gáz egyébként egy új, 1,8 milliárd köbméter kapacitású vezetéken keresztül kerül majd hozzánk, amire Szerbia Bulgárián keresztül kapcsolódott a görög Alexandroupolis LNG-terminálra. Ez az első olyan vezeték, ami Szerbia területén nincs orosz többségi tulajdonban és amit részben az unió vissza nem térítendő összegekkel támogatott.
Vlaisavljević a SZER-nek elmondta, Szerbia függetlenedése csak akkor válik láthatóvá, vagyis akkor csökkenhet 50 százalék alá, ha a gázellátásba bekapcsolódik Románia is. Szerbia Romániával augusztusban írt alá egy közös 1,6 milliárd köbméter kapacitású gázvezeték kiépítéséről szóló megállapodást, ám ez csak 2027-re épülhet ki.
Emellett bejelentették még egy gázvezeték kiépítését, erről a múlt héten írt alá megállapodást Szerbia és Észak-Macedónia. Egy 70 kilométer hosszú, 1,2 milliárd köbméter kapacitású vezetékről van szó, ami egy újabb kapcsolódási pontot jelent majd az ország számára az Alexandroupolis LNG-terminálra. Ez is leghamarabb 2027-re épülhet meg.
Ezek a tranzitútvonalak ugyanakkor Európa számára is fontosak lesznek, hiszen Kijev bejelentette, 2025. január 1-jétől leállítja az orosz gáz szállítását Ukrajnán keresztül.
Hogy mi várható, milyen újabb megállapodás születhet a jövő évben, szakértői körökben megkezdődtek a találgatások. Már csak azért is, mert Vlagyimir Putyin meghívást intézett Aleksandar Vučić felé. Arra szólította fel, kezdjék meg az új földgázcsomag körüli tárgyalásokat, mégpedig a BRICS október 22-én kezdődő ez évi csúcstalálkozója keretében, amit ezúttal Oroszországban, Kazanyban tartanak. Arról, hogy Vučić elfogadta -e orosz kollégája meghívását, az államfő egyelőre még nem nyilatkozott.
