A veszélyeztetett fajok visszatérését és élőhelyeik újjáéledését várják attól a csordától, amelyet november végén telepítettek az Obedi-láp természetvédelem alatt álló területre – áll a Vajdaság Erdői Közvállalat közleményében. Ugyanitt nyilvánosságra hozták, hogy 19 házi vízibivaly érkezett a szóban forgó területre: 9 nőstény, 1 hím és 9 borjú alakítja majd a környezetet életmódjával – írják.
Kókai Roland, a közvállalat igazgatója a médiának elmondta, hogy a bivalyok turistaattrakció lesznek az Obedi-láp területén.
„A védekezési intézkedések keretében a biodiverzitást megőrzendő a láp iszaptalanítását végezzük és rendszeresen kaszáljuk a vizes élőhelyeket, hogy eltávolítsuk az ökoszisztémára káros organizmusokat.
Most mindezt a vízibivalyok fogják elvégezni, így erre a célra nem lesz szükség emberi munkára” – nyilatkozta a sajtó képviselőinek az igazgató.
A bivalyoknak Európa-szerte egyre több szerepet tulajdonítanak a vízi vagy vízparti élőhelyek megőrzésében és újjáélesztésében – indokolják meg az állatok betelepítését a szakemberek. Hangsúlyozzák: a külföldi pozitív tapasztalatokra alapozták azt a döntésüket, hogy bivalyokat hozzanak az Obedi-lápra. Az egyébként jámbor állatok a legeléssel kapcsolatos szokásaikkal és mozgásukkal segítik a vegetáció ellenőrzését, gátolják az invazív növények elszaporodását, a különlegesen kialakított telephelyeiken pedig olyan feltételeket teremtenek, amelyekben szívesen él számos veszélyeztetett és védett rovar, kétéltű, hal és madár. A jelenlétükkel ugyanakkor hozzájárulnak ahhoz is, hogy az általuk belakott terület talajának rohamosan javuljon a minősége – állítják a szakértők.
Kiemelik, hogy a környezetre gyakorolt jótékony hatásuk mellett a bivalyok ellenállóak és önellátóak: ez pedig a minimumra csökkenti az emberi beavatkozás szükségességét is. Az állatok átlag 25 évig élnek, de zárt körülmények között tovább is élhetnek. Az ivarérettséget 15-18 hónaposan érik el, a bivalytehén pedig 281–334 napig hordja a borjút. Az újszülöttek 6–12 hónapos korukig szopnak, és lassanként szoknak rá a legelésre. Robusztus testfelépítésük szelíd természetet takar: az ember háziállatként is tartja a bivalyokat – jellemzik az állatokat a gondozóik.
Az Obedi-lápra érkező bivalyok sem vadak: a rezsőházi (knićanini) Živica Matić gazdaságából telepítették őket át a természetvédelmi területre, ahol egy állattenyésztő viseli majd a gondjukat. A védelmük érdekében a legelők kialakítására különleges kerítést alkalmaznak majd, amelyet idővel mozgatni fognak. A téli időszakban az állatok behúzódhatnak a számukra kialakított istállóba is – vázolták a körülményeket a természetvédők. A szakemberek kiemelték: a környezetmegőrző szempontok mellett a bivalyok jelenléte az idegenforgalom fejlődését is serkenti. „A történelem, a kultúra és ökológia egyesítőiként a bivalyok pótolhatatlan szövetségesek az egyik legidősebb természeti park megőrzésében” – írták a Vajdaság Vizei Közvállalat szakemberei a közleményben. Ugyanitt hangsúlyozzák: a bivalyok betelepítését az uniós támogatással megvalósuló, az Obedi-láp élőhelyeinek megőrzését és újjáélesztését célzó projekt keretében végezték el. A programot a környezetvédelmi minisztériummal együttműködve az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fejlesztési Programja valósítja meg a svéd, a svájci és szerb állam hozzájárulásával.
A természetvédelmi terület fenntartójaként a Vajdaság Erdői Közvállalat halasított is az Obedi-lápon, de a szerémségi horgászterületen is elvégezték az akciót. A közvállalatnak ugyanis törvényes kötelezettsége középtávú és éves programot megvalósítani a halgazdaságokon, melyek célja a folyami halfajták gazdagítása és fenntartása – indokolták a közleményben. Ugyanitt kiemelik, hogy a pontyok természetes szaporulatának követésével megállapították, hogy jelentősen csökkent a halállomány az említett horgászterületeken. Így a Studva folyónál 300 kilogramm, a Száva folyó mitrovicai szakaszán 600 kilogramm, az Obedi-láp vízgyűjtő területén pedig 500 kilogramm fiatal pontyot engedtek vízbe. Az utolsó negyedévben így összesen 1400 kilogramm fiatal egyeddel gazdagították a szerémségi horgászterületeket – számoltak be az akcióról a Vajdaság Erdői Közvállalat szakemberei.
Nyitókép: A bivalyoknak Európa-szerte egyre nagyobb a szerepük a vízi vagy vízparti élőhelyek megőrzésében (Fotó: Vajdaság Erdői Közvállalat)