Szerbia az idén is kénytelen eladósodni a költségvetési hiány miatt, csak a kamatokra 1,9 milliárd eurót fordít a kormány, ami nagy kár, hiszen a pénzt sokkal jobban fel lehetett volna használni – nyilatkozta a Beta hírügynökségnek Danko Brčerević, a Fiskális Tanács vezető közgazdásza.
A magas kamatkiadások elkerülhetőek lettek volna, ha az előző években a szerb kormány jobb gazdasági döntéseket hoz. A pénzt felelőtlenül adták a polgároknak, fiataloknak, nyugdíjasoknak, gyerekeknek. Szintén a költségvetésből fedezték az energetika területén működő állami vállalatok veszteségeit. Az állam kedvezőtlen feltételek mellett adósodott el, és most fizetjük meg ennek az árát.
A szakértő hozzátette, hogy vannak európai országok, mint Románia és Lengyelország, ahol szintén növekszenek a kamatkiadások, de Szerbiával ellentétben az említett országokban jelenleg kifejezetten magas a költségvetési hiány.
Brčerević rámutatott arra, hogy a költségvetési hiány a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára növekedett, ami még nem veszélyes, de a fiskális politika kedvezőtlen irányba fordult.
Szerbiának 2017 és 2023 között stabil volt a költségvetése. A koronavírus-járvány idején nagyok voltak a kiadások, de hosszú távon nem okoztak nagyobb gondot. Tavaly azonban új projektumokat helyeztek kilátásba, mint az Expo 2027, amely a tervezettnél többe kerül. A költségvetés szerkezete megváltozott, így a költségvetési hiány a GDP 3 százalékára emelkedett.
A szakértők az idén 1,5 százalékos költségvetési hiánnyal számoltak. A növekedés miatt elhalasztanak számos fontos projektumot, egyebek között a metró építését is. Szerbia szintén megállapodást kötött a Nemzetközi Valutaalappal, amelyet be kell tartania.
– A költségvetési hiány miatt újra eladósodik az ország, a szerb kormány előrejelzése alapján az államadósság az idén 39,3 milliárd euróról 41 milliárd euróra nő. Emiatt a kamatkiadások is növekednek. A gazdaság ezt elbírja, és nem kell válságtól tartani. Jelenleg a fő kérdés, hogy a gazdaságnak lesz-e hosszú távú haszna az Expo 2027 kiállítás megszervezéséből és a nemzeti stadion megépítéséből – fejtette ki Brčerević.
Hozzátette, hogy a szerb kormánynak fontos lenne tanulmányokat felmutatni, amelyekkel alátámasztanák a projektumok szükségszerűségét. Az adóköteleseknek tudniuk kell, hogy mibe fektetik a pénzüket.
Arra a kérdésre válaszolva, növekszenek-e majd az igények a fizetések és nyugdíjak emelésére, Brčerević elmondta, hogy a nyugdíjakat és a béreket is törvényileg szabályozzák. A fizetések nem növekedhetnek gyorsabban a gazdaság lehetőségeitől.
A szerb kormánynak ezen a téren nem szabadna improvizálni. Láttuk, hogy mindez hogyan végződött 2014 végén, akkor a nyugdíjakat és a béreket az állami szektorban csökkenteni kényszerültek. A nyugdíjak és a fizetések a költségvetés legnagyobb kiadásai. Egy jól működő országban az emelésüket nem politikai tényezők, hanem objektív kritériumok befolyásolják.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
