Egy olyan munkacsoport létrehozásában állapodtak meg a tejtermelők és a feldolgozók a minisztérium képviselőivel, amely stratégiai tervet dolgoz ki a közeljövőben az ágazat fejlesztésére, de kiemelten foglalkozik a nyers tej minőségi és higiéniai ellenőrzésének korszerűsítésével is – hozta nyilvánosságra a mezőgazdasági minisztérium azt követően, hogy a tejtermelők tegnap Aleksandar Martinović illetékes tárcavezető jelenlétében tárgyaltak a feldolgozókkal a felvásárlási árak csökkenésének okáról.
A találkozót követően a mezőgazdasági miniszter kiemelte: a munkacsoportban a termelők, a feldolgozók és a tárca szakemberei mellett jelen lesznek mindazok, akik az ágazatban érdekeltek. A cél pedig, hogy rendszerszintű megoldásokat találjanak minden felmerülő kérdésre.
– A szerb állam és a mezőgazdasági minisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy újjáélessze az állattenyésztést országunkban. Szerbia jelentős eszközöket fektetett ebbe a mezőgazdasági ágazatba, többet mint minden más európai állam. Közös érdekünk, hogy megoldást találjunk az előttünk álló kihívásokra is: ennek érdekében partneri kapcsolatot kell teremtenünk egymás között – mondta a miniszter. Ugyanakkor felszólította a tejtermelőket, hogy tegyék meg a javaslataikat arra vonatkozóan, milyen intézkedéseket foganatosítson az állam az ágazat fejlesztésére.
A találkozó előtt Milija Palamarević, a közép-szerbiai állattenyésztők egyesületének elnöke a Beta hírportálnak elmondta, hogy a feldolgozók az elmúlt időszakban 5–11 dinárral csökkentették a tej felvásárlási árát. A tejtermelők szerint az árcsökkentést többek között a Jastrebački eko biseri, a Dukat – Vrbila és a kraljevói tejfeldolgozók, illetve a Mitić felvásárló is érvényesítette. Tették ezt azután, hogy a tejtermelőknek az állam a közös büdzséből kifizette azt a 100 ezer dináros hozzájárulást, amelyet az előhasi üszők után kérelmeztek – állította a tenyésztők egyesületének elnöke, aki szerint már tavaly december utolsó napján megváltoztatták a felvásárlási árakat a feldolgozók.
Palamarević kiemelte, hogy a tavaly augusztusi megegyezés szerint az állam az idén már a törzskönyvezett, minőségi tehenek után egyedenként 55 ezer dinár szubvenciót fizet ki a korábbi 40 ezer helyett, az előhasi üszők tartásáért viszont 155 ezer dináros hozzájárulást igényelhetnek a termelők. A mezőgazdaság támogatottságának növekedése már most hoz eredményeket, hisz észrevehetően nőtt az állatállomány, ami által fejlődik a tejtermelői ágazat is – mondta a termelők képviselője. Kiemelte, hogy hiába az állami támogatás, ha „a feldolgozók immár harminc éve folyamatosan azon dolgoznak, hogy minden hasznot kihúzzanak ez elsődleges termelőkből”. Hozzátette: a termelők nem fogadják el a feldolgozók azon jelenlegi magyarázatát, hogy a tej árát a felhalmozódott mennyiségek miatt csökkentették, hisz számos tejipari munkás számolt be arról, hogy nincsenek leterhelve a tárolók a feldolgozó üzemekben. A kereskedelmi árak sem csökkentek, így egyáltalán nem indokolt a felvásárlási ár csökkenése – mondta Palamarević.
A minisztériumban megszervezett találkozón a tejtermelők érdekeit a közép-szerbiai állattenyésztők szervezetének, valamint a mácsvai körzet egyesületének tagjai képviselték. A feldolgozók közül pedig a Mlekoprodukt, az Ub és az Imlek üzemek mellett részt vettek a nagykikindai, szabácsi és a kraljevói felvásárlók is. A tárgyaláson kitértek a tartósító- és más szerekkel dúsított termékek gyártására is. A termelők szerint a feldolgozók egyes végtermékeinél több mint 40 százalékban megtalálhatóak a növényi és más nem állati eredetű adalékok. Ezt pedig tiltják a hazai törvények – mutatott rá Palamarević. Nyilatkozatában kiemelte: az állattenyésztők a jövőben nem fognak engedni a feldolgozók kizsákmányolásának. „A tejtermelés a mezőgazdaság királynője: nem létezik olyan fejlett mezőgazdaság, amelyben az állattenyésztés bár 40 százalékban ne lenne jelen” – mutatott rá a tejtermelők képviselője.
Az év végi elemzések szerint Szerbiában a nagy szárazság és a kevés öntözés miatt a mezőgazdasági ágazat nem zárta jól az évet. Az állattenyésztés kimondottan visszaesett, mintegy 5 százalékkal – hozta nyilvánosságra a felméréseket év végén a Biznis és finansije portál. A szakoldal információi szerint országunkban a jószágállomány folyamatosan csökken: tavaly a szarvasmarha-állomány több mint 9 százalékkal csappant meg 2022-höz képest, a fejőstehenek száma pedig több mint 10 százalékkal.
Nyitókép: Ótos András felvétele
