A világjárvány megjelenésével nagy átalakulás kezdődött a fejlett világ munkerőpiacain. A munkáltatókat és a dolgozókat egyre inkább foglalkoztatja a négynapos munkahét gondolata. Az ötlet hívei azt állítják, hogy bevezetésével nő a munkavállalók elégedettsége, és a termelékenység is javul.
Jelenleg számos európai ország kísérletezik a négynapos munkahét bevezetésével. Eddig Izland hajtotta végre a legátfogóbb kísérletet ezen a téren, 2015 és 2019 között. A heti 41 órás munkaidő 35-36 órára csökkent. A beszámoló szerint a dolgozók a több pihenőnapnak köszönhetően innovatívabbá váltak, és hatékonyabban végezték a munkájukat.
Svédországban 2015-ben próbálták ki a négynapos munkahetet teljes fizetéssel, vegyes eredménnyel, de sokan úgy vélték, hogy túl drága lenne ezt széles körben bevezetni. Néhány vállalat azonban úgy döntött, hogy megtartja a csökkentett munkaidőt. Spanyolországban már két éve tart a próbaidőszak, legutóbb pedig Belgium döntött arról, hogy megteremti a lehetőségét annak, hogy a péntek is pihenőnap legyen.
Nagy-Britanniában hétfőtől több ezer brit munkavállaló próbálja ki a négynapos munkahetet. Mintegy 70 vállalat vesz részt a következő hat hónapban a világ legnagyobb kísérleti programjában, amely azt vizsgálja, valóban jobban megy-e a munka, ha egy munkahét csupán négy napig tart. A kísérletben a munkavállalók a szokásos munkaidejük 80 százalékáért 100 százalékos fizetést kapnak, azzal a céllal, hogy hatékonyabban dolgozzanak. Az oxfordi és a cambridge-i egyetem tudósai, valamint az amerikai Boston College szakértői közösen irányítják a kísérletet, amelyben az irodai szoftverfejlesztőktől kezdve a munkaerő-közvetítő cégeken át a jótékonysági szervezetekig számos vállalat vesz részt.
Sam Smith, egy észak-londoni sörfőzde tulajdonosa is részt vesz a kísérletben. Elmondása szerint ez kiváló alkalom arra, hogy a cég kipróbálja a különböző munkamódszereket.
– A járvány és az azt kísérő lezárások rámutattak, másképpen is meg lehet szervezni a munkánkat és az életünket, mint amihez korábban hozzásszoktunk, és az életminőség javítása mind a dolgozóknak, mind a tulajdonosoknak pozitív változás lehet – mondta Smith.
A kísérlet, amelyben mintegy 3000 brit munkavállaló vesz részt, egy világméretű kezdeményezés része, és jelenleg hasonló, kisebb kísérletek folynak Írországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon is.
Juliet Schor, a projektum vezető kutatója és a Boston College közgazdásza elmondta, egy merev rendszerhez való ragaszkodásnak nincs értelme.
– Számos munkahelyen az idő 80 százalékában 100 százalékos termelékenységet lehet elérni, és ezt világszerte bebizonyították azok a vállalatok, amelyek alkalmazzák – fogalmazott a kutató, aki azonban elismerte, hogy az ötlet nem biztos, hogy mindenkinek és minden szakmának megfelel. Például az egészségügyben és a tanügyben, mivel a személyzet már túlterhelt.
A négynapos munkahét bevezetése a gyakorlatban még rengeteg kérdést vet fel. A dolgozók logikusan rövidebb munkahetet és -időt szeretnének, ugyanyannyi pénzért. A munkáltatók viszont nem támogatják az olyan megoldásokat, amelyek a munkaidő csökkentésével járnának. Abban pedig mindenki egyetért, hogy komoly gazdasági problémákat okozna, ha elvennének egy munkanapot.
