Míg pénteken még a svájci frank került új történelmi csúcsra a forinthoz képest, addig hétfőn délelőtt az euróval szemben került padlóra a magyar fizetőeszköz, hétfőn 11 órakor az euró már 404,7 forintnál is többe került. A befektetők és a forintért aggódók tágra nyílt szemekkel figyelik, mit lép kedden és csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank, azaz hogy mekkora mértékben emeli meg a jegybanki alapkamatot és az egyhetes betéti kamatot. A nagy emelésre minden korábbinál égetőbb szükség lehet.
Múlt csütörtökön az egyhetes betéti kamat tenderen a Magyar Nemzeti Bank nem emelt a 7,25 százalékos kamatlábon, melynek hatására a magyar fizetőeszköz újabb gyengülésnek indult. Úgy látszik, hogy az euró az újabb lendületvételhez történő erőgyűjtés céljából átmenetileg visszacsökkenhet akár két-három forintot is, hogy aztán innen a forinthoz képest még ennél is tovább erősödjön.
A CIB Bank vezető elemzője, Trippon Mariann szerint rövid távon bármi megtörténhet a forintárfolyammal kapcsolatban, az elmúlt hetekben megint negatívvá vált a forint általános megítélése, és a régiós devizákat is alulteljesítette a magyar deviza, tehát gyengébben muzsikált, mint a lengyel złoty és a cseh korona. Ez pedig arra utal, hogy a gyengülést nem csak globális tényezők okozták. Úgy látja, hosszú távon a magyar forint egy trendszerű leértékelődésben van, a rövidebb távot nézve pedig azt látjuk, hogy a háború kitörését követően a választásokig a forintárfolyam gyakorlatilag együtt mozgott a régiós devizákkal, azonban a választások után a forint már a régiós devizákhoz képest is látványosan gyengült, emögött pedig országspecifikus tényezők állnak.
Több szakértő szerint az EU-s források megérkezése állíthatja talpra a forintot.
