Felújították a bácsgyulafalvi templomot

Jelentős felújításokat eszközöltek a bácsgyulafalvi (telecskai) Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom külső falain. A 127 éves, a helyi magyar közösség alappillérét képező templom épüléséről, szépüléséről, de egyéb egyházi jellegű fejlesztésekről Jankovich Szilárddal, Zombor város nemzeti kisebbségekkel és vallási közösségekkel megbízott tanácsosával beszélgettünk. 

Hogyan nézett ki a bácsgyulafalvi folyamat, illetve milyen felújítási munkák zajlottak, fejeződtek be az elmúlt időszakban?
– Ha az elmúlt időszakot vesszük tekintetbe, akkor tulajdonképpen hároméves folyamatról beszélhetünk. A bácsgyulafalvi templom is a Zombor város által finanszírozott egyházközségek közé tartozott. Ez esetben a hátsó, ívelt rész és a sekrestye épületrész volt betervezve. Mindez elkészült, a hozzá tartozó tetőrésszel együtt. 
Tavaly a telecskai templom ismét sorra került az egyházi támogatások terén meghatározott hatéves ciklus keretében. Az említett felújítás és a régmúltból a templom beltere, valamint az első része, a torony és a kereszt, mind rendben vannak. Maradt azonban a két igen nagy négyzetmétert kitevő fal, az egyik az északnyugati, a másik a délkeleti. A templomnak ezek a részei tulajdonképpen olyan állapotban voltak, hogy teljes felújításra szorultak. Ám a felkínált forrás, a lehetőség, annyit tett ki, hogy az egyik felújítása megvalósulhatott, a másik egy következő lépés, fázis lehet. A magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium alapjából a tetőszerkezet is elkészült három évvel ezelőtt. A szóban forgó fal felújítási munkálatainak kezdete belecsúszott tavaly a késő őszbe. Miután pedig eljutottak addig, hogy a vakolás befejeződött, addigra a további munkálatok belecsúsztak a tél kezdetébe, és azok a hideg, nedves, párás napok nem tették lehetővé sem a helyes száradás útját és idejét, sem azt, hogy a meszelést meg lehessen oldani. Mindezért a munkálatok befejezése eltartott egészen az idén márciusig, amikor a körülmények lehetővé tették ezt, és néhány hete minden elkészült. A polgármester kérésére néhány kollégámmal terepszemlét tartottunk, és tudomásul vettük, hogy rendben megtörtént a felújítás. Várjuk a következő lépés lehetőségét, hogy a megmaradt másik fal rendbehozatalát is megoldjuk.

Mindez mit jelent anyagi források tekintetében?
– A pénzek kiosztása úgy történik, hogy Zombor városnak minden évre van egy keretösszege, amelynek kapcsán nyolc évvel ezelőtt létrejött a vallási vezetőkkel egy megállapodás, miszerint az összeg százalékban van kifejezve a hívők számához képest. Mindez azt jelenti, hogy a pravoszláv egyház kap 60 százalékot, a római katolikus 30 százalékot, valamint 10 százalék az egyebekhez tartozó, amely vallási közösség még esetleg igényt tart támogatásra. Az idén először jelentkezett a zsidó közösség és a muszlim közösség is, eddig erre nem volt példa. 
Ez tehát azt jelenti, hogy a katolikus egyházak, vagyis a magyar és a horvát vallási közösségek 2-2 millió dinárt kapnak évente. Az összegeket célzottan kell felhasználni, kizárólag egyházi épületek számára. Ez az összeg ebben a kivételes esetben nem tudta kielégíteni azt a célt, amit ez a bácsgyulafalvi nagy felújítás igényelt. Egyik kivitelező túlméretezte ajánlatát, akkor kerestünk egy másikat, aki már mérsékeltebben tudta ezt megoldani, de még mindig nem fért volna bele a kétmillió dinárba. Így a Magyar Nemzeti Tanács felajánlotta, hogy a szükséges különbözetet hozzáadja, kipótolja a Zombor város által biztosított összeget. Így, 2,8 millió dinárral meg lett oldva a munka.

Nagy tapasztalattal rendelkezik ebben a témakörben, több mandátumban is vallásügyi tanácsosként tevékenykedve. Miként látja az egyházi épületek helyzetét, állapotát a zombori önkormányzatot érintően? 
– Azt hiszem, hogy nyugodtan leszögezhetjük, dicséretes Zombor város hozzáállása. Lekövettem az elmúlt kilenc évben az összes horvát vagy magyar egyházközösségben, így Béregen, Doroszlón, Bácsgyulafalván, de például a Regőcén is folyó munkálatot. Csonoplyát azért ugrom át, mert az ottani, és ugyanígy a bezdáni templom nem igényelt olyan nagy befektetést. Ott inkább átengedtük a lehetőséget egyéb, más jellegű felújításoknak, legyen az padlófűtés vagy technikai eszközök beszerzése, sekrestyefelújítás stb. 

A szóban forgó templomépület-felújítások sorába tartozik még egy kiskápolna a zombori kis, katolikus temetőben, valamint részben és idén újra a zombori Szent Rókus temető temploma,  részben a Szent István-templom. Tehát Zombor város és a hozzá tartozó települések valamennyi, a katolikus egyház által vezetett és fenntartott épületének felújítását finanszírozta a város. Ugyanez vonatkozik a pravoszláv egyházra is, amelynek esetében nemcsak javítások vagy karbantartások mentek végbe, hanem új templomok is épültek. Ezek közül az egyik a kerényi (klaljićevói), ahol ugyan még a külső vakolás lemaradt, de a harangtorony és a belső egység teljesen kész. A bezdáni pravoszláv templom építési munkálatai kissé elhúzódnak, de igyekszünk folyamatában orvosolni a felmerülő problémákat, akadályokat. Így még a zombori evangélikus kistemplom felújítása is megoldódott, amely épület ugyan nincs használatban, de a látvány, a városkép miatt annak az állapota is lényeges. Egyszóval Zombor város igen nagy gondot fordított az egyházi épületek karbantartására.