Szégyenletes ajánlatot adott a pénzügyminisztérium a szabadúszók adóztatásának rendezésére – mondta szerdán Miran Pogačar, az Interneten Dolgozók Egyesületének elnöke. A Danas napilapnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy „a freelancerekre vonatkozó javaslat rosszabb helyzetbe sodorja őket, mint amilyen elbánásban 2020-ban részesültek”.
A kormány ugyanis 19.300 dináros adómentes jövedelmet határozott meg, az egészségügyi járulékokat pedig 10,3 százalékról 4-re csökkentette. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 120 ezer dináros jövedelem esetén 42 százalékos a terhelés, azaz hozzávetőlegesen összesen 50 ezer dinárt kell adókra és járulékra fizetniük a szabadúszóknak. Pogačar szerint az interneten dolgozóknak továbbra is úgy kellene fizetniük a nyugdíj-, a társadalmi és az egyészségügyi biztosítást, mint a szerbiai munkahellyel rendelkező alkalmazottaknak. Ugyanakkor a javaslat nem biztosítja számukra az ezzel járó jogokat: nincs lehetőségük az évi szabadságra, a betegszabadságra és a szülési szabadságra sem.
Az egyesület elnöke kiemelte, hogy jelenleg viszonylag kielégítő a szabadúszók adóztatása: 62 ezer dináros adómentes részt számolnak el a jövedelmükből, így 120 ezer dináros kereset esetén összesen 10 százalékos a megadóztatás, azaz 12 ezer dinárt fizetnek adókra és járulékokra. Szavai szerint az állam az új ajánlattal „elsősorban a 80 ezer dináros átlagjövedelemmel rendelkező fiatal és a tanult freelancereknek üzeni azt, hogy kitartásuk ellenére sem érdemes itthon maradniuk, és nem kívánatosak ebben az országban”. Az Interneten Dolgozók Egyesülete ezzel nem ért egyet, és ha kell, radikális úton is kiharcolja az igazságos adóztatást – üzente nyilatkozatában Pogačar.
A Szabadúszók és Vállalkozók Egyesülete (UFPS) hasonló álláspontot fogalmazott meg a honlapján. Közleményükben hangsúlyozzák, hogy számukra sem elfogadható az állam javaslata, amely a jövedelemadó negyedévi jelentését követelné. A jövedelem 19.300 dináros adómentes része ugyanis ugyanakkora, mint a minimálbér esetében: ez háromhavonta 57.900 dinárt jelent. Ezen felül 20 százalékos jövedelemadót, 25 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot és 5,15 százalékos egészségügyi biztosítást kellene fizetniük – részletezte az UFPS. Hangsúlyozták, hogy ez az adóztatási mód a nyugdíjaztatás lehetőségén és az alapvető betegellátáson kívül semmilyen más jogokat nem biztosít a szabadúszóknak, akiket ehhez képest mértéktelenül magas adózásra köteleznének.
Méltánytalannak tartja a javaslatot az ajánlatot megalkotó munkacsoport tagja, Branka Anđelković is. A Közpolitikai Kutatóközpont munkatársa szerint az állam javaslata oly kicsinyes, hogy nehéz kiemelni bármit is, ami elfogadható lenne. Szavai szerint az egyetlen pozitívum az egészségügyi járulékok lefelezése. De ez egyértelmű, hisz a munkaadót terhelő járulékrésszel csökkentették a felszámolható összeget, mivel az alkalmazó cégek külföldiek – mondta Anđelković. Kiemelte, hogy a többi szempontból ugyanúgy szabályoznák a szabadúszók adóztatását, mint ahogyan teszik a vállalkozók esetében. Annak ellenére is, hogy az Európai Unió új rendelkezéseiben lehetőséget ad arra, hogy a szabadúszók válasszanak: vállalkozókként vagy alkalmazottakként végzik tevékenységüket – hívta fel az uniós szabályozásra a figyelmet a munkacsoport tagja, aki szintén kiemelte, hogy az ajánlat semmilyen jogokat nem biztosít az interneten dolgozóknak.
A szabadúszókat külön felháborítja az, hogy a pénzügyminisztérium javaslata nem sokkal azután érkezett meg, hogy a szerb kormány a 300 ezer dinárnál magasabb jövedelemmel rendelkező külföldi munkavállalókat teljesen felszabadította az adózás kötelezettsége alól.
Mint ismeretes, másfél évvel ezelőtt a szabadúszók három szervezetbe tömörülve vívtak harcot az állam ellen, amely egy pillanatban úgy döntött, hogy öt évre visszamenőleg is felszámolja a külföldi bevételekre az adókat és járulékokat. A hetekig húzódó, többnapos tiltakozások eredményeképpen egyezségre jutottak: az állam eltekintett az retroaktív elszámolástól, és azóta ideiglenes rendelkezések alapján adóztatja a szabadúszókat. Az időközben megalakult munkacsoport feladata volt, hogy olyan megoldást találjon a problémára, amely egyaránt kielégíti az állam szükségleteit és az interneten dolgozók elvárásait is.
