A Gazprom nemrég negyven százalékkal csökkentette az Északi Áramlat 1 vezetéken Németországba szállított földgáz mennyiségét. Az orosz állami vállalat technikai okokkal (karbantartási munkálatok késedelmével) indokolta a döntést. Ám ezt nem mindenki fogadja el. A kétkedőknek ráadásul az a meggyőződése, hogy Oroszország így próbál visszavágni az EU-nak, amiért büntetőintézkedésekkel sújtotta (Ukrajna megtámadásáért).
A jelentős mértékű korlátozás ugyanis több meghatározó európai uniós tagállam ellátását is súlyosan érinti, köztük elsősorban Ausztriáét, Franciaországét és Olaszországét. Berlin és Róma hazugnak tartja az orosz érvet. Szerintük a korlátozás valódi célja az, hogy Moszkva már júliusra felsrófolja az árakat és akadályozza az európai gáztárolók feltöltését (az új fűtési időszakra), így kényszerítve rá az EU-t a szankciók enyhítésére. Lehetőleg minél előbb.
Elegendő gáz híján nemcsak a lakosság sínylené meg, hanem a gazdaság is. Sőt akár recesszióba is süllyedhet a kontinens. Az Európai Központi Bank (ECB) nemrég arra figyelmeztetett, hogy ez be is következik akkor, ha Oroszország teljesen elzárja a gázcsapot, vagyis felrúgja a szerződésben vállalt szállítási kötelezettségeit. Ha valóban rászánná magát erre, az euróövezet gazdasága jövőre már 1,7 százalékkal esne vissza.
Az ECB legalábbis ettől tart. Az orosz gazdaságról pedig úgy véli, hogy sokkal súlyosabb recesszióba zuhanna.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője is megkongatta vészharangot. Fatih Birol a Financial Times londoni gazdasági-politikai napilapban a minap kifejtette: Moszkva meg akarja akadályozni az uniós földgáztárolók feltöltését a megfelelő szintre. Fenyegető veszélynek nevezte azt is, hogy Oroszország a télen leállíthatja a gáz továbbítását Európába.
A szállítások minapi jelentős csökkentése miatt Németországban a múlt héten kihirdették a földgázellátási válsághelyzet háromlépcsős vészhelyzeti tervének második, riasztási fokozatát. Robert Habeck alkancellár ugyanakkor azzal vádolta meg Moszkvát, hogy fegyverként használja az energiahordozót, fel akarja hajtani az árakat, és megosztottságot akar előidézni az Ukrajna mellett kiálló EU-tagországok körében. Úgy ítélte meg, hogy a piac még képes kezelni a zavart, de már „gázválságban vagyunk”.
A háború árát másutt is megfizetik. Sőt gazdaságok tucatjai kerülhetnek (mély) válságba, aminek beláthatatlan következményei lehetnek egész régiókban, elsősorban Afrikában és a Közel-Keleten. Sok ország a recessziót sem tudja elkerülni.
A világgazdaság egésze „csak” (jócskán) lelassul. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) már június elején jelentősen rontotta a nemzetközi gazdaságra vonatkozó növekedési előrejelzését. Az iparosodott országokat tömörítő szervezet legutóbbi jelentése megállapítja: az Ukrajna elleni háború és az ellátási láncokban tapasztalható fennakadások miatt a korábban jelzett 4,5 százalék helyett az idén háromszázalékos világgazdasági növekedést vár, jövőre pedig 2,8 százalékost. Mathias Cormann OECD-főtitkár arról is beszámolt, hogy az infláció – globális szinten – is magasabb lesz, és tovább tart, mint korábban feltételezték.
A legnagyobb veszély az európai (uniós) országokat fenyegeti, mivel egy részük nagymértékben függ az orosz energiaimporttól. Az EU vezető hatalmának számító Németországról az OECD megjegyzi: az ottani bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése jó esetben 1,87 százalék lehet ebben az évben, a 2021. decemberi előrejelzésben szereplő 4,05 százalék helyett. Az eurózónára vonatkozó előrejelzését is módosította a szervezet. Az új számításából kiderül: a 17 tagországban a növekedés átlaga 2,62 százalékra csökkenhet, az eredetileg kalkulált 4,32 százalékról.
A világ legerősebb gazdaságát működtető Egyesült Államokról is kedvezőtlen előrejelzést közölt. Eszerint az előző becslésben szereplő majdnem 4,2 százalékos, 2022-es gazdasági növekedést el kell felejteni, és az USA-ban meg kell elégedni a 2,46 százalékkal is.
Az OECD nem volt mindenkivel ilyen kíméletlen, de csak néhány ország növekedési előrejelzésén javított. Ezek egyike a 61 százalékos éves infláció sújtotta Argentína, ahol a GDP növekedése akár a 3,57 százalékot is elérheti az idén, a régebben kilátásba helyezett 2,48 százalék helyett. A másik szerencsés kiválasztott pedig a 73,5 százalékos pénzromlás sanyargatta Törökország, ahol 3,72 százalékkal bővülhet a gazdaság, majdnem fél százalékkal többel a korábban vizionáltnál.
A Világbank kicsit derűlátóbb az OECD-nél. Áprilisban 3,2 százalékos globális gazdasági növekedési előrejelzést tett közzé. Igaz, már akkor egy százalékkal lefelé módosította a 2022-es GDP-re vonatkozó korábbi várakozását.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig már a harmadik adatkorrekcióra készül. Várhatóan júliusban csökkenti az idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. A szervezet legutóbb áprilisban változtatta meg a prognózisát. Akkor azt közölte, hogy a világgazdaság az idén 3,6 százalékkal növekedhet, ami majdnem egyszázalékos csökkenés az addigi adatához képest.
Az IMF képviselője a minap megerősítette: globálisan továbbra is növekedést várnak, de a jelenleg érvényes becslésüknél alacsonyabb mértékűt. Egyúttal figyelmeztetett arra, hogy sok országban recesszióra kell felkészülni.
