A szerbiai munkáltatók 85 százaléka véli úgy, hogy a munka legalacsonyabb árának folyamatos növelését kizárólag az adók és járulékok jelentős csökkentésével lehet zökkenőmentesen biztosítani. Ugyanakkor csak 44 százalékuk tartja fontosnak a feketemunka felszámolását – hozta nyilvánosságra a legfrissebb véleménykutatás eredményeit a Szerbiai Munkáltatók Uniója.
Mint ismeretes, a jövő évi minimálbér meghatározásakor a munkaadókat képviselő szervezetek a tárgyaláson végig kiálltak azon álláspontjuk mellett, miszerint a 3 ezer dináros növelést csak akkor képes elviselni az ország gazdasága, ha az állam csökkenti a munkáltatók adóterheit. A Szociális-gazdasági Tanács tárgyalásai eredménytelenek voltak, így szeptemberben a szerb kormány döntött: a jövő évi minimálbért 35.012 dinárra növelte, a nyugdíjbiztosítási járulékokat 0,5 százalékkal csökkentette, a jövedelem adómentes részét viszont 18.300 dinárról 19.300-ra módosította. A döntéssel egyik fél sem volt elégedett: a szakszervezetek képviselői továbbra is követelték a legkisebb fogyasztói kosár tartalmával való kiegyenlítést, a munkáltatók viszont a Fiskális Tanács által javasolt 26.000 dináros adómentes részt szorgalmazták.
AZ ELÉGEDETLENSÉG TÖRVÉNYTELENSÉGHEZ VEZET
Az utóbbi időben ismét egyre több munkaadó dönt úgy, hogy inkább kifizeti az alkalmazottainak a munkájuk térítésére szánt teljes összeget, minthogy ezt megossza a minimálbér átutalására, illetve az ezzel járó adók és járulékok rendezésére. Így ugyanis a munkások is megkapják a megélhetésükhöz szükséges pénzt – vélik egyes munkaadók.
A Politika napilap szerint a munkáltatók gazdaságilag nem tudják követni a minimálbér növekedését, és emiatt inkább a szürkegazdaság homályába süllyednek. Ezt a lehetőséget Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkáltatók Uniójának tiszteletbeli elnöke is megerősítette.
– Jelenleg a minimálbér növekedését jelentős infláció kíséri, ami már most semlegesíti a jövő évi emelést. A munkások tehát egyáltalán nem érzik meg a 10 százalékos növelést, ugyanakkor a munkáltatók sem látnak esélyt arra, hogy jövőre akár 10 százalékkal is magasabb jövedelmet tudjanak megvalósítani. Így növekszik annak az esélye, hogy mindkét fél a szürkegazdaság felé hajlik – vázolta a kilátástalanságban rejlő veszélyeket Atanacković.
A MINIMÁLBÉR TRENDDÉ VÁLT
A törvény ugyanakkor világosan megfogalmazza, hogy a munkáltatók kizárólag a munkavégzés nehezített körülményeiben utalhatnak minimálbért az alkalmazottaiknak. A munka legalacsonyabb árát hat hónapig fizethetik, majd el kell indítaniuk a csődeljárást – emlékeztette a közvéleményt az érvényben levő rendelkezésekre Ranka Savić, a Szerbiai Szabad és Független Szakszervezetek Egyesületének elnöke.
– Országunkban azonban teljesen egyértelművé vált, hogy a vállalatok minimálbérrel elégítik ki a munkásaik többségét. Még egyes jól működő, jelentős nyereséget termelő külföldi cégek is a munka legalacsonyabb árát fizetik ki az alkalmazottaiknak, mert az évek folyamán semmilyen káruk nem származott a törvénytelen üzletelésből – mondta a szakszervezet képviselője.
Ugyanakkor kiemelte, hogy országunkban sokkal magasabbak a jövedelem után felszámolt adók és járulékok, mint sok más európai országban. A szürkegazdaság felszámolására kizárólag a munkáltatókra és az alkalmazottaikra kirótt adóterhek csökkentése hathat pozitívan – emelte ki Savić.
JÓ KIFOGÁS SOSE ROSSZ!
Ljubodrag Savić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának tanára szerint a lakosok egy bizonyos része akkor is a feketemunka mellett döntene, ha csökkentenék az adóterheket és jelentősen megnövelnék a munka legalacsonyabb árát.
– Nem a minimálbér nagysága az oka annak, hogy a szerbiai munkáltatók nem jelentik be az alkalmazottaikat. A feketemunka akkor sem csökkent volna országunkban, ha az állam teljes mértékben eleget tesz a munkáltatók követeléseinek. Az idénymunkát ugyanis nagyon nehéz törvényes keretek közé szorítani, az építőiparban viszont egyre több emberre van szükség. Szerbiában csak egyetlen dolog szoríthatja vissza a szürkegazdaságot: ha a felügyelőségek becsületesen végzik a munkájukat. Növelni kell az ellenőrök és az ellenőrzések számát is – véli a professzor.
Savić a szürkegazdaság legnagyobb problémáját az állami bevételek kiesése mellett az „üzleti alvilág" megerősödésében látja. Ez ugyanis azokra is negatívan hat, akik törvényes keretek között tevékenykednek – mondta a professzor.
