Amerika bővelkedik a pénzvilág szépségeiben, csodáiban. A koronavírus-járvány okozta válság és riadalom ugyan elvonta róluk a figyelmet, de szerencsére nem mindenkiét. Sőt sokan gyönyörködhetnek bennük, és persze használhatják is őket. Persze nem mindenkinek adatik meg, hogy naponta kézbe vegye a világszépe egy-egy példányát, de a majdnem 130 millió lakosú Mexikóban azért mégiscsak népes lehet azoknak a tábora, akik a szerencsések közé tartoznak. Persze csak akkor, amikor – a 4,1 euróval egyenértékű – száz pesóval fizetnek. Jó részük azonban talán nem is tudja, hogy a világ legszebb bankjegyét adta ki épp a kezéből, esetleg kapta ellenszolgáltatásként.
Az ország viszont annál büszkébb lehet az említett bankójára. A száz peso ugyanis magabiztosan nyerte meg a nemzeti fizetőeszközök világbajnokságát, amelyet a hatvan éve alapított Nemzetközi Bankjegy Társaság (IBNS) szervezett. A papírpénzek szépségversenyének győztesét az IBNS által felkért szakmai zsűri választja ki, a részvételre előzőleg méltónak talált jelöltek közül. Bár minden évben több mint száz új tervezésű bankjegy kerül forgalomba világszerte, az előválogatás során nagyobb részük kirostálódik. Ezúttal sem történt másként, így végül csak 24 bankót ítéltek a szakemberek versenyképesnek, illetve megfelelő formatervezésűnek ahhoz, hogy a zsűri elé kerülhessenek.
Az illetékesek minden alkalommal az előző év „terméséből” válogatnak, és az első helyezettet az Év bankjegye díjban részesítik, amely nagy megtiszteltetés mind a kibocsátó ország, mind a sikert elérő (jegy)bankja (jelen esetben a Banco de México) számára. A bírálóbizottság egyebek mellett megnézi a művészi, kreatív megoldásokat, a színösszeállítást, a kiegyensúlyozottságot és természetesen a biztonsági elemeket. A jelek szerint a tavaly novemberben forgalomba helyezett győztes (új) száz peso mindenben megfelelt a szigorú elvárásoknak. A zsűri nyilván azt is méltányolta, hogy a – nem papíralapú, hanem polimer – bankjegy Juana Inés de la Cruznak, a latin-amerikai ország népszerű apáca író-költőjének, XVII. századi nemzeti hősének arcképét is megjeleníti az előlapon, boltíves épületelemekkel és pillangókkal együtt, amelyek részben a hátoldalon is láthatók erdei környezetben.
Az új száz pesós meggyőző fölénnyel szerezte meg az elsőbbséget a skót kereskedelmi óriásbank, a Royal Bank of Scotland húsz fontosa előtt. A harmadik helyen azonban hárman is osztozni kényszerültek, mivel holtverseny alakult ki a Bahama-szigetek öt dollárosa, az észak-írországi Ulster Bank lakossági pénzintézet húsz fontja, és a Fidzsi-szigetek ötven dollárosa között.
A helyezések egyértelműen arra utalnak, hogy Latin-Amerika kiválóan teljesített. Ám nem csak a minapi szépségversenyen, hanem tavalyin is, amikor a Hollandia autonóm területét képező Aruba karib-tengeri sziget százflorinos bankója lett a befutó.
Persze Európa sem panaszkodhat. Három éve az új svájci tízfrankost választotta az IBNS szakmai zsűrije a 2017. esztendő bankjegyének. És az azt megelőző viadalban is svájci papírpénz, az új ötvenfrankos szerezte meg az Év bankjegye megtisztelő címet.
