Kellemetlen üzenetet küldött Washingtonnak az orosz elnök az amerikai hivatali kollégájával június 16-án esedékes első találkozójuk előtt. Vlagyimir Putyin a vasárnap befejeződött Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon nyíltan megvádolta az Egyesült Államokat, hogy a dollárt politikai és gazdasági fegyverként használja a – saját elvárásainak – nem megfelelő országok ellen. Bár ezt nem mondta, de üzenetéből az is kisejlett, hogy az amerikai kormányzat zsaroló és büntető eszközként is beveti a globálisan elfogadott, jóformán egyeduralkodó nemzeti fizető eszközt azokkal szemben, akiket szeretne megleckéztetni vagy megbüntetni. És ez alól Oroszország sem kivétel, hiszen az USA és más államok már évek óta szankciókkal sújtják (a Krím-félsziget 2014-es bekebelezése, a kelet-ukrajnai lázadásban vállalt szerepe, a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozása és az egyesült államokbeli informatikai rendszerek elleni időnkénti hackertámadások miatt).
Putyin azt üzente Szentpétervárról, hogy hazája megfontolhatja a kőolaj- és gázügyletek dollár alapú elszámolásának a megváltoztatását. Az amerikai fizetőeszközt tehát a jövőben másikra cserélnék, amelyek között az eurót említette. Közölte: egy ilyen váltással komoly csapás érné a dollárt.
Mondanivalója egybecseng a kormány álláspontjával, amelynek képviseletében Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, energetikai miniszter a szentpétervári gazdasági fórumon szintén megerősítette, hogy Moszkva fokozatosan felmondhatja a dollárban megkötött kőolaj- és földgázüzleteket, ha Washington továbbra is gazdasági büntetőintézkedésekkel fenyegeti Oroszországot. Anton Sziluanov pénzügyminiszter határidőt is szabott. Szerinte a dollár kiebrudalására egy hónapon belül sor kerülhet.
Néhány orosz cég már korábban váltott. Közéjük tartozik a Rosznyefty kőolajipari óriás, amely 2019 októbere óta dollár helyett euróban számolja el az exportügyleteit.
A politikai vezetés utasítására a 600,9 milliárd dollár értékű eszközt kezelő orosz Nemzeti Jóléti Alap (NWF, amely lényegében nyugdíjalapként működik) pedig a minap jelentett be egy radikális intézkedést. Ennek lényege: a nyugati szankciókkal szembeni sebezhetőség mérséklése érdekében a jövőben nem tart dollárt, amelynek aránya a jelenlegi portfóliójában még 35 százalék. A már júliusban esedékes változtatás után az alap eszközeinek 40 százaléka euróban, 30 százaléka jüanban, 20 százaléka aranyban, 5-5 százaléka pedig angol fontban és japán jenben lesz. A döntés válasz arra az amerikai kormányzati határozatra, amely az USA pénzügyi szereplőinek megtiltja, hogy június 14-e után kötvényeket vásároljanak az NWF-től, az orosz központi banktól és a pénzügyminisztériumtól, vagy egyéb módon hitelezzék ezeket az intézményeket.
Az intézkedések mindegyike összhangban áll Putyinnak azzal a törekvésével, amelynek célja hazája dollárfüggőségének csökkentése, amiért az USA évek óta folyamatosan új szankciókkal sújtja Oroszországot. A dollár nemzetközi tartalékvaluta szerepe ezzel persze nem kerül veszélybe, de az ellene indított támadások egyik látványos csapásaként értékelhető. Az akcióban Kína is részt vesz, és néhány másik ország is. Feltett szándékuk, hogy megtörjék az amerikai fizetőeszköz egyeduralmát.
Lehet, hogy ez részben sikerült is, hiszen a dollár nemzetközi kereskedelemben és globális gazdaságban betöltött szerepe valamelyest csökkent az utóbbi időben. Sőt a központi bankok tartalékvalutái közül (2020 végére) aránya 59 százalékra csökkent, ami a Nemzetközi Valutaalap szerint a 25 évvel ezelőtti szintnek felel meg.
