Az EU-tagok és a világ más részei súlyos gondok sokaságával találták magukat szemben az Egyesült Államokból kiindult 2008-as pénzügyi világválság kezdete óta. Amikor már úgy tűnt, hogy a sorozatos csapások okozta megrázkódtatásokat sikerült valamelyest kiheverni, ismét beütött a krach: az új típusú koronavírus-járvány 2020-ban újabb lavinát indított el.
A vészhelyzet csapnivaló kezdeti kezelése, különösen pedig a vakcinabeszerzés körüli későbbi fejetlenség és rivalizálás sok tagállamban megingatta a bizalmat az uniós intézményekben. Ausztriában, Bulgáriában, Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Olaszországban, ráadásul többségbe kerültek az EU-ban csalódottak és a bizalmukat vesztők.
A tavasszal tizenkét társállamban elvégzett, és júniusban ismertetett felmérésből az is kiderült, hogy a lakosság egyebek mellett elvárja az uniós vezetőktől, hogy a – járvány által megtépázott – gazdaságok újraindításakor már ne kövessenek el (szarvas)hibákat. Nyolc tagországban a megkérdezettek többségének egyöntetű véleménye, hogy a helyreállítás sikere pozitívan befolyásolhatja az EU megítélését. Ezekben az országokban a lakosság zöme arról is meg van győződve, hogy az Unió kulcsfontosságú segítséget nyújt a koronavírus-járványból való kilábaláshoz.
A bírálatok ellenére a felmérésbe bevont tucatnyi országból tizenegyben a válaszadók többsége továbbra is elkötelezett az EU iránt, s úgy ítélte meg, hogy hazája számára hasznos az uniós tagság. Pedig a sorozatos válságok miatt sehol sem könnyű a megélhetés. Különösen Bulgáriában nem, amely továbbra is a közösség legszegényebb tagja. Ebben az országban tavaly az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) alig érte el az uniós átlag 55 százalékát. Két másik tagállam, Horvátország és Görögország is az átlag alatt teljesített, de valamivel jobban álltak, mint Bulgária.
Az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) legújabb jelentése ezzel kapcsolatban egyebek mellett arra is rámutat, hogy a közösség leggazdagabb tagjánál, vagyis Luxemburgban az egy főre jutó GDP 2020-ban csaknem 266 százaléka volt az uniós átlagnak. Talán mondani sem kell, hogy ez óriási különbség az EU legszegényebb és a leggazdagabb állama között.
Az egy főre jutó GDP tavaly tíz országban – Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Finnország, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Németországban és Svédországban – haladta meg az uniós átlagot. A többiek a középmezőnybe – a hetven és száz százalék közötti kategóriába –, vagy mint Bulgária Görögország és Horvátország, a sereghajtók közé kerültek.
A háztartások életszínvonalát sokkal jobban kifejező egy főre jutó, tényleges egyéni fogyasztásban (AIC) is toronymagasan Luxemburg vezet, a közösségi átlag 131 százalékával, Bulgária pedig az utolsó helyen kullog, a mindössze 61 százalékos eredményével. Az AIC tavaly kilenc tagállamban – Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Luxemburgban, Németországban és Svédországban – volt magasabb az uniós átlagnál.
