A pénzforgalomra is átterjedő digitális forradalom jelen szakaszában a nagy jegybankok is ráébredtek arra, hogy sürgősen alkalmazkodniuk kell az új időkhöz, különben bajba kerülnek. Többen közülük már hozzáláttak a virtuális nemzeti fizetőeszköz, vagyis a jegybankpénz (CBDC) bevezetéséhez. A folyamat befejezésével alaposan megváltozhat a pénzügyi rendszer az egész bolygón, ami a központi bankok szerepének megnövelését is magával hozhatja.
A megállíthatatlan folyamat sok országban még csak a bevezető, kísérleti szakaszban tart, bár néhányan közülük már jelentős eredményeket értek el. Ebben a csoportban eddig alighanem Kína teljesített a legjobban, hiszen a jegybankja (PBOC) – több mint fél évtized előkészület után – tavaly nyár óta kísérletezik a digitális jüannal, amelynek neve DCEP, illetve e-CNY. A pénz hivatalos fizetőeszköz, működését (és persze a használóit) a jegybank felügyeli a műveletekhez használt zárt rendszeren keresztül.
Az újítás egyelőre négy nagyobb városra korlátozódik és tízmilliónál több embert érint, akik okostelefonra tölthető app segítségével fizethetnek a DCEP-pel, korlátozott számú vállalkozás meghatározott termékeiért és szolgáltatásokért.
A helyi központi bank által kibocsátott digitális pénz elterjesztése már nemcsak Kínában prioritás, hanem más országokban is. Az újítás azonban sok, főként technológiai és szemléletmódbeli változtatást igényel. Ha végül sikerül az áttörés, ami aligha kétséges, teljesen átalakulhat a bankolás eddigi rendszere.
A folyamat pedig egyre inkább gyorsult. Az ütemet nemcsak az Egyesült Államok, Japán, vagy a többi meghatározó hatalom igyekszik átvenni, hanem az EU is. A digitális euróra persze még várni kell, de az EU jegybankja (ECB) már régóta vizsgálódik. Tavaly ősz óta néhány előzetes kutatást, elemzést is elvégzett, amelyek biztató eredményekkel zárultak. Ezekből kiderült, hogy nincsenek technikai akadályai a program megvalósításának.
Ezt figyelembe véve az ECB „magasabb fokozatba kapcsol”, és elindítja a digitális euró bevezetésének a programját. A célt minap megfogalmazó Christine Lagarde ECB-elnök a fizetőeszközök legbiztonságosabb formájának nevezte a virtuálisan létező jegybankpénzt. Korábban pedig azt nyilatkozta, hogy az eurónak ez a formája 2025-ben kerülhet használatba.
Addig is bőven maradt tennivaló. Az ECB legújabb terve szerint októbertől kezdődik (s 24 hónapig tart) az a vizsgálati fázis, amelynek során egy munkacsoport felvázolja az uniós közös valuta digitális változatának a kereteit. Az ECB közleményben számolt be arról, hogy a munka során a virtuális fizetőeszköz működését, tulajdonságait, ismérveit és terjesztését (elosztását) a lakosság, az Európai Parlament és más, uniós jogalkotók, továbbá a kereskedők és a köztes fizetési szolgáltatók elvárásai, illetve igényei alapján határozzák meg.
A két év elteltével akár döntés is születhet a bevezetéséről, de az is lehet, hogy ez csak később történik meg. A cél mindenesetre az, hogy az ECB a vizsgálati szakasz végén képes legyen megkezdeni a digitális euró fejlesztését, ami akár további három évig tarthat.
Hogy az uniós jegybank valóban kibocsát-e digitális eurót, azt jelenleg még nem tudni. Azt viszont már jelezte, hogy ha erre sor kerül, a virtuális euró nem helyettesíti a régit, vagyis a jelenleg forgalomban lévő készpénzt (a bankjegyeket és az érméket). Abban az esetben egymás mellett működnének. Csak annyi történne, hogy az euró digitális formát is öltene, amelyet az ECB és a tagállamok központi bankjai bocsátanának ki, és mindenkinek a rendelkezésére állna.
Az más kérdés, hogy az uniós állampolgárok mennyire érdeklődnének az új megoldásért. Az ECB széles körű felméréséből ugyanis kiderült: a megkérdezettek többségének nem tetszik, hogy a jegybankok vagy egyéb hatóságok az internetes hálózati rendszereken keresztül belenézhetnének a virtuális térben nyitogatott pénztárcájukba.
Az is elfogadhatatlan számukra, hogy a digitális euróval végzett fizetéseket végig nyomon lehetne követni. A kutatásba bevont 8200 személy csaknem 40 százaléka válaszolta azt, hogy az adatvédelem elsődleges szempont az új technológia alkalmazása során is. A fogyasztók inkább olyan fizetőeszközt szeretnének, amellyel internet nélkül is lehetne tranzakciókat lebonyolítani.
