A hazai vendéglátóipar agóniája továbbra sem ért véget. A koronavírus-járvány alaposan megtépázta azt az iparágat, ami azelőtt sem volt túl fényes helyzetben. Munka lenne, de munkaerő nincs. Vagy éppen arról volna szó, hogy nem akar senki kevés pénzért dolgozni Szerbiában, amikor külföldön a négyszeresét kapják az itteni fizetéseknek. Annyi bizonyos, Georgi Genov, a szállodák és vendéglátósok országos egyesületének (HORES) igazgatója szinte megfenyegette a kormányt. Amennyiben nem változik meg az állam viszonyulása a vendéglátóiparhoz, akkor bizony munkaerőt kell exportálni Bangladesből – írja a Beta hírügynökség.
A HORES természetesen nem ül ölbe tett kézzel. A tervek szerint már szeptember elején ott lesz a parlamentben a hazai vendéglátóipari egyesületek által megfogalmazott kérelem. Ebben arra kérik a szerbiai kormányt, könnyítse meg a munkába lépés feltételeit a vendéglátóipari ágazatban, és mentesítse az új munkaerőt az adók és járulékok alól. Ezekkel a kedvezményekkel lehetővé válna, hogy a hazai vendéglátósok magasabb béreket adhassanak a munkásoknak, így az a munkaerő elvándorlását is meg lehetne akadályozni.
– Mintegy 15 ezer munkaerő hiányzik a vendéglátóiparból. A jelenlegi helyzet orvoslására az alternatíva az lenne, ha Bangladesből hívnánk vendégmunkásokat, ellenkező esetben nem lesz, ki dolgozzon, és emiatt számos vendéglátóipari létesítmény tulajdonosa bedobhatja a törölközőt. Ilyen megoldásokra szerintem senki sem szeretne kényszerülni. Ezért arra kérjük a kormányt, mielőtt új munkaerő felvételére kerülne sor egy vendéglátóipari egységben, könnyítse meg a munkába lépés feltételeit. Az új alkalmazottak után ne kelljen fizetni a kötelező járulékot és adót. Ebben az esetben a munkaadó magasabb fizetést tudna adni az alkalmazottainak– jelentette ki az egyesület igazgatója.
Genov azt is elmondta, legjobb tudomása szerint egy szálloda már megkezdte a tárgyalásokat olyan céggel, amely munkaerő-importtal foglalkozik. A tulajdonos végül visszautasította a szinte már lebeszélt üzletet, mert az utolsó pillanatban mégis talált hazai munkaerőt. A külföldi munkások importja persze továbbra is lehetőség, ha szükség mutatkozik rá, a vendéglátóipar nem lesz szégyenlős, és rögtön intézkedik majd az ügyben. A legnagyobb hiány egyébként pincérekből, szakácsokból, szobalányokból van. Ugyanakkor további gondot jelent, hogy nem növekszik azok száma, akik középiskolai végzettséggel nem a vendéglátóipart választják. Emiatt hiányoznak a szakképzettek is.
A HORES igazgatójának tudomása szerint mintegy 46 ezer munkás dolgozik a szerbiai szállodákban és éttermekben, a kávézókkal és konyhákkal együtt pedig 76 személy. A városi szállodák kapacitása jelenleg 30 és 70 százalék között ingadozik, a forgalom jelentősen jobb, mint tavaly, de közel sem az igazi. A belföldi, vagyis a hazai hegyi- és fürdőturizmus valamennyivel, 10-15 százalékkal, megcsappant a tavalyihoz képest. Ez főleg annak köszönhető, hogy a határátlépés megkönnyítésével ismét többen nyaralnak tengeren. Genov azt is elmondta, az idei idegenforgalmi idényről kár bármiféle becslésekbe bocsátkozni. Annyi bizonyos, hogy elenyészőek a hosszú távú foglalások, az emberek közvetlenül indulás előtt foglalnak helyet maguknak. Mindez azt támasztja alá, hogy még nem tért vissza a bizalom az emberekbe.
