2024. szeptember 15., vasárnap

Nyolcezer dinárral is növekedhet a minimálbér?

Három változat az asztalon

A hónap derekán kezdődnek a jövő évi minimálbérről szóló háromoldalú tárgyalások. A Szociális-gazdasági Tanácsban a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány képviselői közötti egyeztetéseket egy hónap alatt, pontosabban szeptember 15-éig sikerre kellene vinni, máskülönben a kormány dönt, mint ahogyan tavaly is történt. A munkáltatók és az érdekvédelmi szervezetek nem sok reményt fűznek az egyezséghez, de tény, hogy a megbeszélésekre készülődve a napokban javában tartanak a találgatások arra vonatkozóan, hogy mennyivel kellene, illetve lehetne emelni a legalacsonyabb munkadíjat. A Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetsége (SSSS) azt követeli, hogy 2022-től 40.000 dinár fölött legyen a legalacsonyabb fizetés, a kormány képviselőitől viszont azt a nagylelkű bejelentést hallhattuk, hogy valamivel 35.000 dinárnál több, vagyis 300 euró körül alakulhat a következő évtől a minimálbér. Ez az összeg most kicsivel több mint 32.000 dinár, és a kimutatások szerint az országban mintegy 350.000 foglalkoztatott kap ennyit.

Zoran Mihajlović, az SSSS tanácsának titkára a médiának azt nyilatkozta, három lehetséges változat lehet játékban. ,,Az első az, hogy a minimálbért egyenlítsék ki a minimális fogyasztói kosár értékével, ami 39.000 dinár. A második a 35.000 dinár körüli összeg, amit Aleksandar Vučić államfő tart reálisnak, a harmadik javaslat pedig a miénk, ez megközelítené a 43.000 dináros átlagbért. A legjobb megoldás mégis az lenne, ha a minimálbért kiegyenlítenék a fogyasztói kosárral. Ebben az esetben persze növelni kellene a többi bért és a nyugdíjakat is.”

Nebojša Atanasković, a Munkáltatók Uniójának elnöke azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a hármas tárgyalások az idén sem járnak sikerrel, és majd egyszerűen a kormány meghatározza a minimálbér növelésének lehetséges mértékét. Az egyeztetések évről évre hasonlóan zajlanak. A munkáltatók tömörülése kitart amellett, hogy a minimálbért nem kell a GDP-növekedés arányára vonatkozó becslés fölé emelni. ,,A bruttó hazai termék nagy részét mikro- és kisvállalkozások adják, ezek pedig nehezen tudják nagyobb arányban emelni a béreket” – mondta Atanasković, megjegyezve, hogy a szakszervezetek már négy éve folyton a fogyasztói kosárral való kiegyenlítésen inszisztálnak, de a gazdasági mutatók alapján ez lehetetlen. Felhívta a figyelmet arra a tényre is, hogy a minimálbér növekedése automatikusan maga után vonja az összes többi fizetés emelkedését. ,,A minimálbérhez hasonlóan emelkedik a többi fizetés is, ez pedig nagy csapás a gazdaságra nézve. A kormány a legnagyobb munkáltató, és neki kell kiszámítania, mennyivel tudja megemelni a költségvetési kategóriák béreit” – nyilatkozta Atanasković, aki szerint a 9,4 százalékos növelésre vonatkozó bejelentés túlzásnak tűnik.