A legújabb húsdrágulás egyik oka az, hogy az országban drasztikusan csökkent a jószágállomány, a másik pedig a szabadkereskedelmi megállapodások sora, elsősorban azoké, melyeket az Európai Unióval kötöttünk. A behozatal ugyan a sertéshústermelés válsága miatt némileg csökkent, ám még mindig kedvezőtlenül hat a hazai agrárágazatra, de a hús árára is – állapította meg Milana Prostran agrárközgazdász. Hozzáfűzte, hogy az állattenyésztés mai helyzetére, végső soron pedig a húsárakra a különféle állatbetegségek is hatottak, különösen az afrikai sertéspestis.
(Fotó: Ótos András)
Mint Prostran mondja, a mezőgazdasági termelés hátrányos körülményeit mindig is a termelők szenvedték meg leginkább, ráadásul egy évvel ezelőtt hirtelen megdrágult a takarmány is. ,,Itt elsősorban az állati táplálékba kerülő nyersanyagokra gondolok, mint amilyen a kukorica és a szója. Ezek drágulása nagy elégedetlenséget váltott ki a tenyésztők körében, hiszen rendkívüli mértékben megnövekedett az önköltségi ár, ezt azonban a piac nem tudta követni a megfelelő kiskereskedelmi árak kialakításával. Ha egy kilogramm sertéshús előállításához nyolc kiló kukorica kell, akkor élősúlyban a sertés kilójának 200 dinár lenne az ára, ehelyett most 135 dinár körül van. Az állattenyésztők tehát csökkenteni kezdték az anyakocák számát, ennek folytán pedig kevesebb lett a hízó, vagyis a hús is. Ez egy nagyon kedvezőtlen ciklus az állattenyésztők számára, hiszen a szántóföldi növénytermesztéssel sokkal többet lehet keresni, mint az állattartással” – magyarázta Prostran.
Szerinte az árak a következő időszakban nem fognak jelentősebben emelkedni, mégpedig kizárólag a lakosság gyenge vásárlóereje miatt. Az áremelésre a fogyasztók első reakciója rendszerint az, hogy ugyanannak a húsfajtának az olcsóbb kategóriái felé fordulnak. ,,Ez azt jelenti, hogy ha valaki korábban általában sertéscombot vagy karajt vásárolt, a drágulás után áttér a lapockára, majd a bordára. A második visszajelzés pedig az lesz, hogy az emberek majd kevesebbet vásárolnak” – mondja Prostran.
