Tegnap óta a háztartások és a kisfogyasztók 3,4%-kal többet fizetnek az áramért, kilowattórája adók és illetékek nélkül 7,867 dinár. A jövő hónapban érkező számlán azonban a fizetendő összeg nemcsak ennyivel lesz nagyobb, hanem összesen 7,9%-kal, hiszen a megújuló energiaforrásokból nyert áram támogatására már januárban is a korábbi 0,093 dinár helyett 0,437 dinárt fizettünk egy kilowattóra után. Ezzel a vízből, szélből, biomasszából származó villanyáram ártámogatása a négy és félszeresére emelkedett. Kormányforrások arra hivatkoztak, hogy korábban 5 évig nem emelték, és arra is, hogy a támogatás növelését a Nemzetközi Valutaalap sürgette.
Summa summárum, egy átlagosan fogyasztó háztartásnak az eddigi kb. 3000 dinár helyett a jövő hónapban már kb. 3400 dinárt kell fizetnie. A helyes megfogalmazás tehát: 2021-ben már összesen 8 százalékkal drágult az áram. Legutóbb 2019. december 1-jén emelkedett az energiahordozó ára, akkor 3,9%-kal, korábban pedig 2017 októberében 2%-kal. A legújabb drágítással is – mondják az EPS-ben – még mindig minálunk a legolcsóbb az áram az egész térségben, sőt egész Európát tekintve is csak Ukrajnában alacsonyabb az ára.
(Fotó: Ótos András)
Az utóbbi hetekben a villanyórák feletti tulajdonjog kapcsán alakultak ki éles viták, és a fogyasztóvédelmi egyesületek – köztük az újvidéki Prosperitet – kemény hangú közleményekben fejezték ki nemtetszésüket az EPS szándéka miatt, hogy birtokába veszi a fogyasztásmérőket. A Prosperitet ugyanakkor arra is rámutat, miféle tételeket fizettet meg a fogyasztóval a villanygazdaság hónapról hónapra – szerinte igazságtalanul. Itt van például az ,,obračunska snaga” nevű tétel, melynek összegét a jóváhagyott áramerősség alapján fizetjük rendszeresen, holott a Radomir Ćirilović egyesületi elnök által aláírt hosszú közlemény szerint ezt már egyszer kifizettük tetemes áron, amikor bevezették nekünk a házba, lakásba a villanyt. A havi számlán megtalálható a ,,garantált ellátó költsége” (trošak garantovanog snabdevača) tétel is, ezt akkor is fizetnünk kell, ha egész hónapban egyetlen kilowattórát sem fogyasztottunk, mert ezzel fedezzük a szerződéskötési, elszámolási, nyomtatási és számlakézbesítési költségeket. Közleményében a Prosperitet kiemeli, hogy az EPS-nek nincs joga felszámolni és megfizettetni semmiféle ilyen költséget. A fogyasztóvédelmi szervezetben kiszámították, hogy az EPS az efféle költségek felszámolásából csak tavaly decemberben 1,5 milliárd dinárt keresett a fogyasztókon, miközben egyetlen kilowattóra áramot sem adott el.
A Danas a BBC szerb nyelvű, témába vágó írását idézi, mely szerint ,,ha az EPS hatékonyan gazdálkodott volna, nem került volna sor a drágításra most”, amikor a már majdnem egy éve jól ismert körülmények miatt a lakosság egy nagy része amúgy is nehéz helyzetbe került. Szerbiában még mindig a szén a legfőbb energiahordozó (a 2019-es kimutatás szerint az áram 70 százalékát ebből kapjuk), ennek ára nem változott, az energiarendszer nagy beruházásokat igénylő reformja pedig még várat magára. Miért kell tehát drágítani? ,,Mert az EPS rosszul gazdálkodik”. Slobodan Minić, a Költségvetési Tanács szakértője szerint az EPS nyeresége minimális, és semmi sem indokolja, hogy a pótjövedelmet, melyre a drágítással szert tesz, a megújuló energiaforrások támogatására fordítsa, ahelyett, hogy stratégiája a beruházásokat helyezné előtérbe.
