A gépjármű-tulajdonosok minden bizonnyal érzékelték az üzemanyagárak emelkedését az elmúlt hónapok során. Valamivel többet kell fizetni a benzin, a dízel üzemanyag, valamint az LGP autógázért is – írja a b92.
A fekete arany ára immár 16 hete folyamatosan emelkedik. A Brent nyersolaj hordónkénti piaci ára novemberben 37,46 dollár volt, jelenleg pedig 65 dollár körül alakul, az emelkedés tehát 72 százalékos. Tomislav Mićović, a Szerbiai Kőolajipari Vállalatok Szövetségének főtitkára úgy véli, teljesen természetes folyamat, hogy ez az áringadozás kihat a hazai benzinkutakon forgalmazott üzemanyagok árának emelkedésére.
Szerbiában február 15-étől a fogyasztói árakkal összhangban az üzemanyagra kiszabott jövedéki adó is növekedett. Ezzel a benzin literjére kiszabott terhek 0,89 dinárral növekedtek, a dízel üzemanyagért 0,91 dinárral, az LPG autógázért pedig 0,7 dinárral kell többet fizetni.
– Az üzemanyag ára a környező országokban is emelkedik, minek sebességét a piaci viszonyok határozzák meg – magyarázta Mićović.
A szövetség adatai alapján elérhető régióközi üzemanyagárak összehasonlításakor megállapíthatjuk, hogy csupán Horvátországban és Görögországban drágább az üzemanyag, mint Szerbiában. Idehaza az eurodízel kiskereskedelmi ára 148,56 dinár, ami 15,25 százalékkal több, mint más országokban, az autógáz ára 80 dinár kilónként, ami 16 százalékkal magasabb a környező országokban forgalmazottnál. A szakértők szerint a kőolaj árának drasztikus ugrásán kívül továbbra is az állami adóterhek dominálnak a szerbiai üzemanyagárak befolyásolásában. A benzin jövedéki adója 57,84 dinár, a dízel üzemanyagé csaknem 60 dinár, az autógáz árát pedig 45,17 dinárral emeli meg. Tehát a benzin árának 60 százaléka végzi az állam markában, az eurodízelnek 45,17 százaléka, az autógáznak pedig a 48,7 százaléka. A fogyasztók az üzemanyag árán keresztül fizetik meg a kötelező olajtartalékok 2,60 dináros költségét a benzin és dízel literenkénti áráért, valamint 1,40 dinárt az autógáz után. Ezenkívül az üzemanyag ára magába foglalja az energiahatékonysági díjat (épületek, házak szigetelése), amely 0,15 dinár, az autógázé pedig 0,08 dinár.
Szerbia legkésőbb 2022 decemberéig köteles megoldani az olajkészlet kérdését. Az előírások szerint az importnak megfelelően 90 napra elegendő mennyiséget kell biztosítani, vagy 61 napra elegendőt, az országos napi átlagfogyasztás szintjén. Szerbia ígéretet tett arra, hogy 2020 végére eléri a 25 napra való kőolajtartalék biztosítását, de ezt nem tudta teljesíteni. A Politika napilap néhány nappal ezelőtt tette fel a kérdést, hová tűnnek azok a pénzek, amelyeket az olajtartalékok adója gyanánt von le az állam, mert a tények állása szerint nem rendeltetésszerűen kezelik.
Az illetékes minisztérium válaszolt az Energija Balkana szaklapnak feltett kérdésre. Elmondása szerint az adó nem külön költségvetésbe kerül, hanem a Pénzügyminisztérium kezeli, és már többször is fordultak hozzá annak érdekében, hogy ez változzon meg a jövőben.
