A szerbiai termékek exportja és a külföldi termékek importja gyakran felkorbácsolja a kedélyeket. A minap Rodoljub Živadinović, a Szerbiai Méhészszervezetek Szövetségének elnöke nyilatkozott a Fonet hírügynökségnek a hazai méz kereskedelmi útjáról. Elmondása szerint tavaly 2700 tonna első osztályú mézet szállítottak külföldre Szerbiából, ugyanakkor az állam jelentősen gyengébb minőségből 600 tonnát szállított az országba.
– A múlt évben történt meg első alkalommal, hogy ekkora mennyiségű méz került az országba. A beszállítók arra hivatkoznak nem áll elegendő mennyiségű méz a rendelkezésre az itthoni piacon. Én azt a kérdést tenném fel, melyik fajta mézet szállítja Szerbia arra a bizonyos, igen kifinomult piacra? Nagy haszonról van szó, s ez látszik azon termékek árának összehasonlítása alapján, amelyeket be- és kiszállítunk az országba. Hogyan adhatják át a mézet az üzletemberek az európai piacra 7,4 eurós kilónkénti áron, a mi beszállítóink pedig milyen minőségű mézet hoznak be 1,7 euróért? – tette fel a kérdést Živadinović. A Szerbiai Méhészszervezetek Szövetségének elnöke azt is elmondta, szabadpiaci világban élünk, ahol ez teljesen törvényszerű. A fogyasztónak viszont joga van tudni, milyen minőségű mézet vásárol. A hamisított méz előretörése Európa-szerte észlelhető, vannak olyan országok, amelyek teljesen tudatosan ebbe az üzleti ágba vetik magukat, vagyis a hamisított méz előállításával foglalkoznak. Példaként elmondta, a világ egyik legnagyobb országában a vásárlók meg tudják határozni, milyen fajta mézet szeretnének, a kapott minőség pedig kielégíti az alapvető elvárásokat, ennek ellenére ezek a termékek, akárcsak sok hazai, még méhet sem láttak. – A minőségi mézet kiszállítja az ország, s ezért nincs elegendő a hazai piacon. Ilyenkor a hamisítók akcióba lendülnek, és hatalmasat profitálnak csalással – mondta Živadinović.
Szerbiának 1,3 millió regisztrált méhkasa és csaknem 12.000 méhésze van, a mézhozam pedig egyáltalán nem nagy, évente 6000 és 12.000 tonna közé tehető.
