Az árnyékgazdaság legsötétebb részeit a fantomcégek képezik, amelyeken keresztül a vállalkozók illegálisan tevékenykednek és kijátsszák az adófizetést – írja a szerb köztelevíziónak a témáról szóló műsorát szemléző B92 hírportál.
Az idei év első felében összesen 65 fantomvállalatot lepleztek le az illetékesek.
– A vállalatok megnyitásának az eljárása oly mértékben leegyszerűsödött, hogy akár két napon belül létrehozhatunk egy céget 10-15 euró fejében. Az alaptőkének elegendő mindössze 100 dinár, így nincs különösebb akadálya egy új vállalat létrehozásának – nyilatkozta a Szerb RTV-nek Goran Radosavljević, a Közgazdasági, Pénzügyi és Igazgatási Kar (FEFA) professzora.
Korábban 5000 dollárnyi összegre volt szükség egy cég megalapításához, ez az összeg most 100 dinárra csökkent, mondja Ivan Ivanović az adófelügyelőség illetékese.
A jogellenes munka befejeztével, gyorsan csődöt hirdetnek a vállalatnál, így az nyom nélkül eltűnik.
– Gyakran megtörténik, hogy több vállalatot egy címre regisztrálnak. Ezek a személyek vagy nem is léteznek, vagy nem lehet őket megtalálni. Ha egy korábbi személy nevére regisztrálták a vállalatot, ami gyakran előfordul, akkor nem hajtható be az adó vagy bármilyen más költség – mondta Radosavljević.
A legtöbb fantomcég a kereskedelemmel és a tanácsadással foglalkozó cégek álnevei mögé rejtőzik. Főként illegális behozatal-kivitel vagy pénzügyi tranzakció szerepel a tevékenységeik között.
– Amikor átjutnak a vámhatóságoknál, az összes megfelelő dokumentációval, mire a piacfelügyelőséghez érnek, már minden terméket értékesítettek, és a vállalat ekkora megszűnik létezni. Ez csupán egy példa a sok közül. Az áru, amelyet abból a célból importálnak, hogy Koszovóba szállítsák tovább, valójában sohasem érkezik meg Koszovóba. Behozzák kivitel céljából, de soha nem exportálják – közölte Radosavljević.
Az utóbbi időben egyesületek álnevei alatt is tevékenykednek az illegális cégek.
– Az egyesületek a fantomcégek speciális szintjei. Nem a vállalatok, hanem az egyesületekre vonatkozó törvény alapján születtek. Nagyon könnyű létrehozni ezeket, hiszen nem profitszervezetek, azonban gyakran rendkívül jól jövedelmező tevékenységgel foglalkoznak – magyarázta Radosavljević.
A fantomvállalatok munkájának megakadályozása érdekében az adófelügyelőség kockázatfelmérési osztálya a rendelkezésre álló adatok alapján kiszűri a gyanús cégeket és terepre mennek.
Ha bebizonyosodik a fantomcég létezése, visszavonják a vállalat adóazonosító számát. A Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség (APR) ezentúl nem teszi lehetővé a tulajdonosok számára a rendszerben lévő adatok megváltoztatását.
Ezt követően az adófelügyelőség tájékoztatást kér a bankoktól azon vállalatok felől, amelyek a fantomcégek számlájára folyósítottak pénzt. Az elszámolatlan és fizetetlen adók jelenléte esetében az adófelügyelőség bűnvádi feljelentést tesz a felelős személyek ellen.
– A felügyelőségek és az érintett szervek – az Adóhivatal, a Vámhatóság, a rendőrség, és a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség – munkájának jobb összehangolásával hatékonyabbá válhatna az illegális tevékenységek leleplezése, mondja a FEFA professzora.
Radosavljević rámutatott arra, hogy a cégek egyszerűbb megnyitásának jelentős előnyei is vannak, többek között serkentően hat az új vállalakozások fejlődésére és a fiatalok bevonására a magánszektorba.
