Akinek van megtakarított pénze, és arra gondolt, hogy az október 31-ei takarékossági világnappal kezdődött takarékossági héten esetleg a szokásosnál nagyobb kamattal kötheti le a megspórolt összeget, csalódnia kell: a lekötött euróra az éves kamat a legjobb esetben 0,8 százalék, a lekötött dinárbetétre pedig átlagban 2,5 százalék.
Szerbiában a legtöbb bank az idén sem megemelt kamatokkal várta be a takarékossági hetet. Mondhatni, régen vége a versengésnek és a jó kamatajánlatoknak, de azért akad pénzintézmény, amely hajlandó többet kínálni, ha valaki nagyobb összeget és hosszabb időre szándékozna lekötni. Ilyen esetben egy évre 0,8%-ot számolnak rá a betétre, ha pedig 10.000 eurónál és egy évnél többről van szó, 1,3 százalékig is emelkedhet a kamat. Egyes pénzintézmények azzal próbálják vonzóvá tenni magukat, hogy előre kifizetik a kamatot. Vannak továbbá olyan bankok is, melyek semmiféle kedvező kamattal nem álltak elő, takarékossági hét ide vagy oda, az euróra átlagban 0,4, a dinárra pedig 3 százalékot adnak. A látra szóló betétre semmiféle kamat nem jár.
Egy évtizede még egészen más volt a helyzet, 2009-ben a bankbetétek kamatai a legmagasabbak között voltak Európában. Hatalmas volt a polgárok érdeklődése, gyakran sorok kígyóztak a bankok előtt. 2010-ben a takarékossági héten évi 8 százalékos kamattal is le lehetett kötni eurót, és 10.000 eurón egy év alatt 900-at is lehetett keresni a mai, alig 20 euróval szemben. Szintén 2010 októberének végén a dinárra elszámolt kamat a 18 százalékot is elérte. Aki akarta, kihasználta a lehetőséget, aki nem, nem: egy évvel később már alábbhagyott a bankok kamatosztó kedve, 2013-ra pedig alacsony, 2% körüli szinten stabilizálódott az infláció, és azóta is ezen a nívón van.
Bármilyen alacsony a dinárbetétekre számított kamat, a Szerb Nemzeti Bank néhány nappal ezelőtti közleménye szerint minden számítás azt mutatja, hogy most érdemesebb dinárban takarékoskodni, mint euróban, és az emberek ,,az évek óta tapasztalható pénzügyi stabilitás hatására bizalommal vannak a hazai valuta iránt”, még ebben a nehéz, világjárványos időszakban is. A jegybanki adatok szerint a dinárbetétek összege tavaly október óta 20 százalékkal emelkedett, és majdnem eléri a 90 milliárd dinárt, vagyis ötször annyi, mint 2012 végén volt. A devizatakarék mennyisége az idén október végén elérte a 11,2 milliárd eurót, csak tavaly 0,8 milliárddal növekedett. Igaz, hogy a bankok szerény kamatot fizetnek, de aki a bankban tartja spórolt pénzét, az legalább biztonságban tudhatja. Tavalyi becslések szerint a lakosság kevésbé biztonságos „szalmazsákjaiban” is rejtőzik még legkevesebb 3,5 milliárd. De itt nem a kisnyugdíjasokról van szó, és nem is arról a 350.000 emberről, aki az idén 30.000, jövőre 32.000 dináros minimálbérért dolgozik.
