Heves vita alakult ki tegnap az újvidéki képviselő-testület épületének tanácstermében, ahol a termőföldekről szóló törvény módosítási javaslatainak a közvitáját tartották. A felszólalók több esetben is élesen bírálták a tárca által beterjesztettt változtatásokat, és azok, akik igazságtalannak tartották az államvezetés gazdákhoz való viszonyulását, Nem adjuk a termőföldet! feliratú nyomtatványokat tartottak a szószék irányába, ahol a tárca képviselői ültek.
Az újvidéki közvitán, a bejelentésekkel összhangban, megjelent Snežana Bogosavljević-Bošković mezőgazdasági miniszter is, aki felszólalásában elmondta, hogy a módosításra elsősorban azért van szükség, mert az állami tulajdonban levő termőföldek számottevő része (csaknem a fele) kiadatlan marad, és ez évente több millió eurós haszonvesztést okoz, és az sem mellékes tényező, hogy a kihasználatlanság miatt romlott a parcellák minősége is.
– Az sem mellékes, hogy a jelenlegi jogkeret kiskapui miatt sokan törvénytelenül bitorolják az állami földeket. Ez is komoly probléma, hiszen a bíróságra került eseteket összeszámolva kiderült, hogy az elkövetők megközelítőleg 22 millió euróval tartoznak az országnak – fejtette ki a miniszter, majd arra is rámutatott, hogy a módosítás komolyabb szankciókat vezetne be e téren, valamint az önkormányzatok is megszakíthatják a bérlési viszonyt, ha szabálytalanságot vesznek észre.
Nagy volt az érdeklődés, sokan szóhoz sem jutottak (Fotó: Dávid Csilla)
A jogi személyekre és befektetőkre vonatkozó lehetőségekkel kapcsolatban elmondta, hogy azért döntöttek úgy, hogy bérbe adnák az állami parcellák harminc százalékát egy-egy önkormányzat területén, mivel az szerbiai mezőgazdaságnak nagy befektetésekre, tőkére van szüksége, hogy fejlődhessen.
– Mindenki ugyanolyan esélyekkel indul a bérlés során. Az állam nem favorizálja a külföldi befektetőket, ugyanis nagyon szívesen kötne üzletet hazai termelőszövetkezetekkel is, hiszen ilyen módon ők is részt vehetnek ebben a bérléskategóriában, emellett azzal, hogy a vásárlás lehetőségét is felkínáljuk a kistermelőknek, javíthatnak versenyképességükön, így növekedhet termeléskapacitásuk. Bizonyított tény, hogy a leghatékonyabb mezőgazdasági ténykedés a kisgazdák aktivitása – szögezte le a tárcavezető.
BOGAROŠKI: EGY OKOS GAZDA NEM ADJA EL A FÖLDJÉT!
Branislav Bogaroški tartományi mezőgazdasági titkár – a miniszterrel szemben – nem ilyen bizakodó hangnemben nyilatkozott a módosításokkal kapcsolatban.
– Feleslegesnek tartom az állami termőföldek eladását, hiszen ez nem következetes lépés. Már csak azért sem, mert ha az állam ezt most engedélyezi, akkor két év múlva, a Szerbia és az EU között megkötött Stabilizációs és társulási megállapodás értelmében, az uniós tagországok befektetői, gazdái is megtehetik ugyanezt. Azt pedig mindenki tudja, hogy ők könnyeben fizetik ki ezeket az összegeket, mint a hazai termelők. Továbbá a harmincszázalékos bérbeadások menetét túlságosan is körülményesen fogalmazták meg az illetékesek, tehát semmi kritériumot, hivatalos gyakorlatot, például pályázatot nem irányoztak elő, csupán egy beszélgetést a potenciális bérlő és az illetékes bizottság között. Az ilyen gyakorlat mellett nagy valószínűséggel az illetékesek részrehajló döntéseket hozhatnak, ilyen módon hozzájárulva ahhoz, hogy tovább rontsák az amúgy sem ideális helyzetet – hangsúlyozta a titkár.
A VÁLTOZTATÁS KELL, DE...
Kabók Imre, a nagykikindai önkormányzat mezőgazdasági osztályvezetőjének véleménye szerint a módosításra mindenféleképp szükség mutatkozik.
– A bérbeadás és a használat is botladozik a jelenlegi jogszabályban, én úgy vélem, hogy az új módosítások e kettő mellett további problémákat is sikeresen orvosolnak majd. Gondolok egyrészt a kisebb jószágtenyésztőkre, akik eddig hátrányos helyzetben voltak a nagytermelőkkel szemben, számukra eddig nagyok voltak az egyenlőtlenségek. Persze vannak kivetnivalók is a készülő javaslatban, például a kistermelők földvásárlási lehetőségeire vonatkozólag. Úgy vélem, jó elgondolás, de kevés az olyan gazda, aki ezeket a tetemes összegeket probléma nélkül törleszteni tudná. Szerintem ahhoz, hogy ez kivitelezhető legyen, a garanciaalapok és a bankszektor bevonása is szükséges. Végül úgy gondolom, hogy a külföldi cégek térnyerésével sem veszíthet a mezőgazdaság, hiszen egy nagyobb befektetés révén új termeléstechnológiák honosodnának meg, az állattenyésztésben is új trendek nyernének teret, és frissülne a génállomány. Véleményem szerint felélénkülhet a mezőgazdaság – fejtette ki Kabók.
Goran Vasić, a Közép-szerbiai Termelők Uniójának képviseletében többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy ha már az önkormányzatokhoz tartozó földterületeket harminc évre kiadja az állam külföldi befektetőknek, előzőleg tiltsa meg azokon a GMO-vetőmagok használatát, mert szerinte ennyi év után nem termőföldet kap vissza az állam a tőkéstől, hanem „nukleáris hulladéklerakót”.
A felszólalók közül többen is találtak kivetnivalót a javaslatban, sőt egyes esetekben hevesen bírálták a tárcát és a módosítási javaslatokat. Egyes tejtermelői szervezetek például arra mutattak rá, hogy a munkacsoport figyelmen kívül hagyta a marhatenyésztés és a tejipar szerbiai állapotát, mások viszont arra hívták fel igen nyomatékosan a minisztérium figyelmét, hogy az állami földek eladásával csakis a restitúció lebonyolítása után foglalkozzon. A legtöbben azonban azt kifogasolták, hogy az állam elsősorban a külföldi tőkét helyezi előtérbe a hazai termelőkkel szemben.
