– A jövő évi költségvetéstervezet mintegy egymilliárd dinárral kevesebb összeget irányoz elő a mezőgazdasági minisztérium számára, mint az idén, de a mezőgazdasági termelők már az idén sem kapták meg teljes egészében az ígért agrártámogatásokat, mert kifizetéséhez 9 milliárd dinár hiányzott. A kifizetések akadozása leginkább Vajdaságot érintette érzékenyen, mivel itt van a legtöbb földműves – hívta a fel a figyemet Branislav Bogaroški tartományi mezőgazdasági, víz- és erdőgazdálkodási titkár, aki Szabó Józseffel, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatójával és Stojan Marinkovićtyal, az alap igazgatóhelyettesével tegnap sajtótájékoztatót hívott össze a jövő évi országos költségvetés egyik tétele, a mezőgazdasági agrártámogatásokat érintő változások kapcsán.
A következő évre nagyon rosszak a kilátások, mert ha beigazolódik, hogy hektáronként mindössze 3000 dinárt tesz ki az állami agrártámogatás, akkor a hazai termelőknek mindössze 20–25 eurós támogatással kell versenybe szállniuk a környező országok gazdáival, akik a legrosszabb esetben is legalább 200 eurót kapnak hektáronként.
Ha az agrártámogatásokról szóló törvény módosítási javaslatát elfogadja a Köztársasági Képviselőház, akkor nem csupán a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap, hanem a Tartományi Garanciaalap és a Tartományi Fejlesztési Alap hitelvonalainak biztosítása is veszélybe kerül – tette hozzá a titkár.
– Egy nagyon rossz hír miatt hívtuk össze a sajtótájékoztatót. A köztársasági vezetés már tavaly és tavalyelőtt is módosítani akarta a törvényt, de reméljük, hogy ezúttal sem fogadják el a mezőgazdasági támogatásokról szóló törvényre benyújtott módosításokat – mondta Szabó József. – Tavaly a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap 235 millió dináros költségvetésből gazdálkodott, az ideire 150 millió dinárt ígértek, de csupán 100 millió dinárt kaptunk.
– Az Alap több mint egy évtizedes fennállása során mintegy 3500 hiteltámogatást nyújtottunk, ennek az értéke meghaladja a 25 millió eurót. A támogatások nagy segítséget jelentettek a bejegyzett gazdaságok számára. Ha most megtörténne a törvénymódosítás, a tervezett javaslat elfogadása esetén fennáll a veszélye annak, hogy ezek a hitelvonalak megszűnnének. Az alapnál pályázó személyek 97 százaléka 3-5 hektáron gazdálkodó kistermelő, akiktől így megvonnának mindenféle fejlesztési támogatást. Nagyon sok család gazdasága nem tudna továbbfejlődni, ez pedig hozzájárulna a munkanélküliség növekedéséhez, és az is megtörténhet, hogy a megélhetés híján sokan elhagynák Vajdaságot. Juhász Attila mezőgazdasági államtitkár már beadta a saját módosítási javaslatát, amely a termelők érdekeit védi – mondta Szabó.
– Az üzemanyag és a műtrágya árának részbeni megtérítésére szánt támogatások összege eddig is nagyon alacsony volt. Az Európai Unióban a legkisebb mezőgazdasági támogatás összege is kétszer akkora, mint amennyit eddig kaptak a szerbiai gazdák, és ezt is drasztikusan le akarják faragni. Kedden este a Pénzügyi Tanács tagjai közölték, hogy hektáronként 3 ezer dinár támogatást terveznek adni a termelőknek. Ha ez megvalósul, akkor a szerbiai mezőgazdaság versenyképessége csökkenni fog, és ez komoly hatást gyakorol a mezőgazdaságból élők életszínvonalára és megélhetésére – figyelmeztetett Bogaroški.
