Évekkel ezelőtt még azt beszélte az utca embere, hogy a műtrágya-kerskedelem a maffai kezében van. Hivatalosan ezt senki sem cáfolta. De hogy van ez manapság? Talán többet tudnánk erről, ha ismernénk azoknak a nevét, akiknek műtrágyagyáraik, importvállalataik vannak.
Csupán az elmúlt két évben az állam a köztársasági mezőgazdasági minisztériumon keresztül 60 millió eurót folyósított a műtrágyagyáraknak – műtrágyabeszerzés címén. Először, 2008 októberében segítette az állam 50 000 tonna műtrágya gyártását, tonnánként 20 000 dinárral. 2009 augusztusában 10 000 dinárt tett ki az állami szubvenció további 100 000 tonna műtrágyára, ezt követően a pancsovai műtrágyagyár további 30 000 tonna műtrágya gyártására kapott pénzt. Az idén februárban 300 000 tonna fejtrágya beszerzését finanszírozta az állam tonnánként 5000 dinárral, és legutóbb most, augusztusban 150 000 tonna alaptrágyát, tonnánkénti 10 000 dinárral. Ezek az adatok azt mutatják, hogy ez elmúlt két évben 5,5 milliárd dinár szubvenciót kaptak műtrágyagyáraink, importőreink. Pontosabban azok, amelyek „közel álltak a tűzhöz”. Évekkel ezelőtt még azt beszélte az utca embere, hogy a műtrágya-kerskedelem a maffai kezében van. Hivatalosan ezt senki sem cáfolta. De hogy van ez manapság? Talán többet tudnánk, ha ismernénk azoknak a nevét, akiknek műtrágyagyáraik, importvállalataik vannak.
Az említett összeg nem kevés pénz. A szakértők szerint jobban is ki lehetett volna használni, különösen, ha tudjuk, hogy az idén az agrárköltségvetés mindössze 20 milliárd dinár, s bizony nem mindegy, hogy a legutóbb augusztusban kiírt pályázat során újabb 3 milliárd dinár került a gyárak zsebébe.
Azt már jól tudja mindenki, hogy a műtrágyagyárak taktikáznak. Sőt azt is, hogy egyes vállalatok állandó kapcsolatban állnak a kormány embereivel. A műtrágya körüli fonákságok pedig csak akkor látnak napvilágot, amikor egyes gyárak, importőrök, kereskedők „kimaradnak a vadászatból”. Azaz, amikor nekik már nem jut a kalácsból, magyarán: az állami támogatásokból. A legújabb eset: a műtrágyagyárak, azaz az importőrök július 1-jén a tonnánkénti 310 euróról 360 és 380 euró közötti árszintre növelték az alaptrágya árát. Februárban például ennek a műtrágyafajnak az ára még mindössze 307, márciusban 308, áprilisban viszont mindössze 309 eurót tett ki. Tekintettel arra, hogy a hazai műtrágyagyárak közül egyesek jól informáltak, tudták, az állam augusztusban támogatni fogja az említett 10 000 dinárral tonnánként az alaptrágya beszerzését. Rögtön drágítottak, ami teljesen elértéktelenítette a támogatás jelentőségét. Az Európai Unióban jelenleg az alaptrágya ára 100 euróval alacsonyabb, mint minálunk.
Az elmúlt évek során a termelők azt kérték az agrártárcától, hogy műtrágyavásárlásra ők kapjanak közvetlenül támogatást, ne pedig a gyárak, importőrök, kereskedők. Persze, kérésüket nem hallgatták meg. Ki tudja miért?
A gyakorlatban pedig a helyzet a következő: az alaptrágya jelenleg hiánycikk. De tény az is, hogy a kereslet iránta minimális. Elsősorban azért, mert a termelőket ismét átverték a búza árával, hisz a 12-13 dinárért fölvásárolt kenyérgabona ára most csaknem 20 dinár. Miből telne hát alaptrágyára? No meg azt is egyre sűrűbben hallani, hogy az idén ősszel a tavalyi minimálisnál is kisebb területen kerül földbe a mag.
