A rendezvény Szlovénia, Ausztria, Horvátország és Magyarország találkozópontján 25 országból 1690 kiállítót gyűjtött össze, mintegy 130 ezer látogató tekintette meg. Európa e részén ez a kiállítás elnyerte a mezőgazdasági és élelmiszeripari vásár legjelentősebb rendezvényének hírnevét. A kiállítás az idén az Agra nevet kapta, szlogenje: Egyenesen az asztalra.
A vásáron bemutatásra kerültek a legjelentősebb nemzetközi gyártók legkorszerűbb mezőgazdasági gépei, erdőgazdálkodási berendezések és segédeszközök, jégeső-elhárító rendszerek, környezetrendezési felszerelések, gazdasági építmények, a megújuló energiaforrások hasznosítására szolgáló termékek, kisipari, takarmányozási és növényápolási termékek, világcégek vetőmagjai... Tartalmi szempontból az ember és a természet, az ökológiai gazdálkodás és integrált termesztés által nyújtott együttélés volt a figyelem középpontjában.
A gazdaság élelmiszerkínálatában és ételkészítésében külön hangsúlyt kaptak a regionális élelmiszerek, a regionális védett különlegességek, a nemzetközi minősítéseken legjobb helyezést elért húskészítmények, tej- és tejtermékek, gyümölcslevek, alkoholmentes italok, méztermékek. A Vino Slovenija Gornja Radgona Projekt bemutatója vásár a vásárban rendezvényként kapott helyet. A borászati csarnokban számos borász, valamint bortermelők és borászok egyesületei kínálták boraikat.
A vásár kitűnő alkalmat nyújtott arra, akárcsak tavasszal az Újvidéki Vásáron, hogy szaktanácskozások keretében tapasztalatcserét végezzenek a jelenlevő vállalatok képviselői, a termelők.
Az Agra vásárt szakmai és tartalmi szempontból olyan intézmények alapították, amelyek az agrár és gazdasági politikát, valamint Szlovénia arculatát alakítják: a szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari minisztérium, a szlovén mezőgazdasági és erdészeti kamara, a szlovén mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok kamarája, a szlovén kisipari kamara, a szlovén szövetkezeti társulás, a szlovén erdőművelési intézet és mások.
Szlovéniában hektáronkénti 332 euró a területalapú támogatás, és mindenki megkapja, aki regisztrálta gazdaságát
Szerbiától eltérően Szlovéniában az agrárpolitika nem változik, ha személycsere történik az agrártárca élén. És nincsenek semmilyen feltételhez kötve az agrártámogatások. Erre lehet következtetni abból, amit Dejan Židan, az újonnan, négy hónappal ezelőtt kinevezett szlovén mezőgazdasági miniszter mondott: maradtak azok a támogatási pillérek, amelyeket még 2007-ben pontosított az akkori agrártárca.
A vajdasági agrárújságíróknak tartott sajtótájékoztatón számos olyan információ elhangzott, amelyek nemcsak Szlovéniára, hanem az Európai Unió mezőgazdaság-politikájára, és ami ennél is fontosabb, az árakra vonatkoztak. Megtudtuk, a szlovén agrárköltségvetés az idén összesen 550 millió euró, ebből 144 milliót közvetlen támogatásokra fordítanak. Meg kell jegyezni azt is, hogy az agrárköltségvetésbe irányított eszközök 70 százalékáról az EU gondoskodik, további 30 százalékát pedig szlovén forrásokból teremtik elő.
Szó volt arról is, hogy amióta Szlovénia belépett az EU-ba, csökkent az ország hazai termékekkel való ellátottsága, az egykori 70 százalékos arányról körülbelül 50 százalékra esett vissza. Mégsem olyan sötét a helyzet, Židan miniszter szerint Szlovénia az 1 millió tonnás évi kenyérgabona-szükségletének a felét fedezi saját forrásból, további félmillió tonnát importál. Sokkal kedvezőbb azonban a helyzet a tej- és hústermelés területén, mert ezekből a termékekből kivitelre is jut a hazai szükségletek fedezése után. Megtudtuk azonban, hogy drasztikusan csökkent a sertéstenyésztés, csupán egy év alatt 21 százalékkal.
Az EU-ban van elegendő gabona
A piaci, azaz tőzsdei áringadozások Szlovéniát sem kerülik el. A gabonapiacon teljes a bizonytalanság, a vásárlók egyelőre csak kisebb tranzakciókat bonyolítanak le, arra várnak, hogy stabilizálódjanak az árak. A miniszter elmondta, aggodalomra egyelőre nincs ok, hiszen Európában van elegendő gabona, búza, mert mint mondta, az idén 290 millió tonna gabonát raktároztak, ebből 130 millió a kenyérgabona, és ennek a mennyiségnek mintegy 10 százaléka kivitelre irányítható.
Agrártámogatások – 2013 után is
A vásár szikrázó napos időben zajlott
Az újságírókat az is érdekelte, hogy milyen lesz 2013 után az Európai Unió agrárpolitikája, azaz lesznek-e továbbra is támogatások. A szlovén mezőgazdasági miniszer szerint a 2014-től 2020-ig terjedő időszakban – akárcsak az előbbi periódusban – az EU jelentős eszközöket fordít majd a mezőgazdaság támogatására. Hozzáfűzte, hogy 2015-től már nem lesznek termelési kvóták. Szerinte továbbra is marad a kétoszlopos támogatási rendszer, és ez azt jelenti, hogy a közvetlen juttatások mellett a falufejlesztésre is jelentős pénzeszközöket fordítanak.
