Csapnivaló volt ez az év! Nagyon rossz, kemény év áll mögöttünk! A rengeteg csapadék iszonyatos károkat okozott. Tömérdek pénzt kellett befektetni a növényvédelembe, mivel a gombák az ilyen nedves időjárást nagyon kedvelik, sajnos ez a ráfordítás a veszteséggel együtt az idén nem térült meg, veszteséges évet zárunk – panaszkodnak a gazdák, különösen a szőlő- meg gyümölcstermelők... No meg azok, akik el sem tudtak a tavasszal vetni a belvizek miatt.
Nagyjából egy évvel ezelőtt fordult az időjárás. Valahol november végén kezdtek esni olyan kiadós esők, mint amilyenre az elmúlt héten is volt példa: néhány óra alatt egy egész hónapra szokásos átlagmennyiség hullott le. És ilyenre számtalanszor volt példa a 2010-es gazdasági évben. Most már nem lehet egészen biztosan tudni, négyzetméterenként 1000, 1500 vagy 2000 liter csapadékot kaptunk az elmúlt egy év alatt...
Jól tudjuk, hogy az aratás előtt különösen Bánátban több tízezer hektár termőföld volt víz alatt, de az aratás után már senki sem beszélt arról, hogy hány hektáron nem tudták a gazdák learatni a búzát a belvíz miatt. Mintha mindenki csak a saját dolgával fogalkozna, mintha senkit sem érdekelne a más baja. Az aratás megtörtént, a búzát a magtárakba vitték, és fő, hogy az ország szükségleteire lesz belőle elegendő... Pedig voltak olyan községek is, ahol a kiadós esőzéseket elemi csapássá nyilvánították, az önkormányzatok kasszájából bizonyos kártérítést is kaphattak a gazdák, de lám, a köztársasági mezőgazdasági minisztérium figyelmen kívül hagyta ezt a problematikát is, mert – egyszerűen nincs pénz a károk enyhítésére, azaz a keletkezett terméskiesés legalább részben való pótlására.
Ki kell várni a januárt. Nagyon érdekes lesz ugyanis végighallgatni azokat a megindoklásokat, amelyeket a vízlecsapolási illeték idei évre való megfizettetésére találnak majd ki az illetékesek. Emlékeztetőül: az idén január elején tiltakoztak először szervezetten a termelők, földjeikről az illetékes tartományi közvállalat nem vezette el a belvizeket, az illetéket mégis meg kellett fizetni. A helyzet egy hónap múlva sem fog javulni. Legalábbis arra enged következtetni a hosszú távú időjárás-előrejelzés, no meg az is, hogy a vízlecsapolás terén nem történt valami sok az elmúlt egy év alatt sem. Most már senki sem beszél a vízlecsapolási illetékről, annak a magasságáról, a megfizettetés üteméről. Egyszerűen feledésbe merült ez a fájó kérdés is. Pedig az időjárás figyelmeztet.
A mezőgazdasági termékek árának a növekedése legújabban központi téma. Már a kormányfő is foglalkozott vele, és az illetékes miniszterekkel megegyezett abban, hogy gátat kell vetni a további drágításoknak. A rendeletekkel való kormányzás azonban nem érzékeli, hogy adminisztratív jellegű intézkedésekkel bizony nem lehet gátat vetni az élelmiszer újabbnál újabb árnövekedésének. Nem lehet azért, mert ha ilyen csapadékos lesz az időjárás Vajdaság területén jövőre az ideinél is nagyobb terület marad bevetetlenül. Máris úsznak a laposok, szikesek... Még ha egy liter eső sem esne az elkövetkező három hónapban, akkor sem tudna felszáradni március–áprilisig mindenütt a talaj.
A tél még csak ezután következik.
