ÁRARÁNYTALANSÁG
A legminőségesebb ér legkevesebbet?
„Az egész világon Szerbiában adnak a legkevesebbet az újbúzáért. Ez egy példátlan helyzet, különösképpen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az itt termett kenyérgabona jobb minőségű az angliainál vagy a németországinál, de a környékbeli országokban termő búzánál is” – állítja dr. Miroslav Malešević, az Újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézet szakembere. „A búza minőségvesztése miatt keltett lárma nem megalapozott tényeken alapul, s vélhetően azt a célt szolgálja, hogy tovább csökkenthessék a már így is alulfizetett újbúza árát” – tette hozzá. Malešević elmondta, hogy az esőzések miatt 80-82-ről átlagosan 72-74-re csökkent a búza hektolitersúlya, de ennek ellenére a belőle sütött kenyér megfelel a minőségi követelményeknek.
A terméscsökkenésről szóló riasztó előrejelzések is rémhíreknek bizonyultak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az esőzések idején Malešević professzor is jóval sötétebb jövőképet vetített előre a szerbiai búzának, de a szakember is tévedhet. A megismert terméseredmények alapján ma már arról beszélnek, hogy várhatóan 2–2,2 millió kenyérgabonát aratnak le az idén Szerbiában, ebből 1,2–1,4 tonnát Vajdaságban. Ebből a mennyiségből több százezer tonna kivitelére is futja majd.
Az Újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézet szakembere szerint a Köztársasági Árutartalékok Igazgatósága részéről 13 dináros áron fölvásárolt mintegy 65 000 tonna az árak alakítása terén gyakorlatilag semmit sem jelentett. Miroslav Malešević szerint ez a helyzet csak „a szerbiai gazdaságon belüli erőviszonyok visszatükröződése.” Ahol a fölvásárlók és a földolgozók az urak – tehetnénk hozzá.
A földműves úgy táncol, ahogyan ők zenélnek. A jelek szerint a paraszt az idén is elmondhatja: már megint jól elhúzták a nótánkat!
S. A.
Elkezdődött a vöröshagyma fölvásárlása
A törökkanizsai Aleva Élelmiszeripari Részvénytársaságban elkezdődött a vöröshagyma fölvásárlása. A vállalat az idén 2000 tonnát tervez átvenni a termelőktől. A Dnevniknek nyilatkozva Petar Veselinov beszerzési igazgató elmondta, hogy ebből a mennyiségből 220 tonnát a törökkanizsai község termelői szállítanak le, a fennmaradó mennyiség legnagyobb részét Bácska területéről vásárolják föl. Szavai szerint az idén elfogadható termésátlagot sikerült megvalósítani ebből a zöldségféléből, az esős időszak nem befolyásolta negatívan a termésminőséget. A magról ültetett vöröshagyma ára 8 dinárnál, a dughagymából termesztetté pedig 11 dinárnál kezdődik kilogrammonként. Az Aleva az átvett termény 30 százalékát azonnal kifizeti, a fennmaradó részt pedig 60 napon belül kaphatják kézhez a termelők.
y-A
MŰTRÁGYA
Tonnánkét tízezer dináros támogatás
Az őszi vetést támogató intézkedések közé sorolt legújabb kormányrendelet szerint tonnánként 10 000 dináros támogatásban részesülhet a termelő a megvásárolt műtrágya után. A már szokásos megszorítás most sem marad el a rendelkezésből: kizárólag a bejegyzett gazdaságok számíthatnak a szubvencióra. A magángazdaságok 25-től 100 tonnáig, a földműves-szövetkezetek pedig 500 tonnáig jogosultak a támogatásra. A megvásárolt termék ára nem lehet magasabb a műtrágyagyárak 2009. június 26-i hivatalos árfolyamánál. A mezőgazdasági minisztériumnak összesen 100 000 tonna műtrágya támogatására van fölhatalmazása.
A magángazdaságoknak meghatározott 25 tonnás legkisebb mennyiség szintén egy célzatos, kistermelőket sújtó korlátozás. Ez is világosan jelzi, hogy a mezőgazdasági minisztérium igazából csak a nagyobb földterületekkel rendelkező gazdaságokat kívánja támogatni. Gyakran emlegetik, hogy a szerbiai agrártárcának nincs mezőgazdasági stratégiája. Ebből ennek pontosan az ellenkezője derül ki.
y-A
KÖZTÁRSASÁGI ÁRUTARTALÉKOK
Búza műtrágyáért és magbúzáért
Hatalmas befektetések, kicsi terményár, nagy veszteség. Röviden így összegezhetnénk a földművesek legégetőbb gondját. A Köztársasági Árutartalékok Igazgatóságának a legújabb intézkedése némiképp enyhíteni igyekszik ezen a súlyos helyzeten. A legújabb hír szerint lehetőségük nyílik műtrágyára vagy magbúzára cserélniük az idei búzát. Az arányokról azonban még nem tudni semmit.
A tavaszi vetés alkalmával, 2009 elején a következő cserearányokat kínálta föl a Köztársasági Árutartalékok Igazgatósága. Egy kilogramm KAN műtrágyáért 1,10 kilogramm búza, illetve 1,25 kilogramm kukorica járt. Az ureánál az arány 1:1,85 volt a búza és 1:2,10 a kukorica esetében. A három tizenötösért (NPK) 1,65 kilogramm búza és 1,95 kilogramm kukorica járt. Azóta már mások az árarányok. Majd kiderül, hogy ma mennyi az annyi, és nyilván az is, hogy mi az, ami a gazdának megéri.
y-A
MEZŐGAZDASÁGI NYUGDÍJ
Nagyobb támogatás és visszamenőleges elismerés
A megnyirbált mezőgazdasági költségvetés a szerbiai agrártárca legfőbb gondja. Különféle módszereket igyekszik találni a tárca az üres kassza megtöltésére. Ezt szolgálta az is, hogy az idén a támogatások feltételéül szabták a mezőgazdasági nyugdíjalapba való fölíratkozást és a 2008-as évre szóló kötelezettségek kielégítését. Ennek eredményeként 12 965-ről mintegy 50 000-re emelkedett a mezőgazdasági nyugdíjalap befizetőinek a száma. Most további jól hangzó ígéretekkel szeretné a termelők fizetői kedvét megnövelni a mezőgazdasági tárca. „Akik a mezőgazdasági nyugdíjalap biztosítottjai, azok több támogatásra számíthatnak, mint a többi bejegyzett gazdaság tulajdonosai” – olvasható az AgroPress hírügynökség összefoglalásában. Ettől többet is ígérnek! „Minden egyes 2008 után befizetett évért, elismernek egy évet visszamenőleg is, egészen a mezőgazdasági nyugdíjalapba való csatlakozás kezdő időpontjáig.”
Nyilvánvaló, hogy ezzel a kassza megtöltését szeretnék elérni, s azt, hogy azok a termelők, akik csak a támogatások miatt íratkoztak föl a mezőgazdasági nyugdíjpénztárba, a továbbiakban is befizetők maradjanak.
S. A.
Petíciógyűjtés a szerbiai méhészetért
A Szerbiai Méhészegyesületek Szövetsége (SPOS) elhatatározta, hogy aláírásgyűjtést szervez a szerbiai méhészet megmentése érdekében, melyben szorgalmazzák, hogy a méhcsaládok után járó tisztességes támogatásban részesítsék a méhészeket, s hogy hozzák összhangba a szerbiai méhészeti előírásokat az Európai Unió odaillő rendelkezéseivel. A petíciókat eljuttatják a szerbiai méhészegyesületekbe.
A SPOS ambíciózus célja, hogy legalább 200 000 aláírást gyűjtsenek össze. Ezért felhívnak minden olyan polgárt, aki tudatában van a méhészet ökológiai jelentőségének és értékeinek, hogy kézjegyévvel lássa el a petíciót. A Szerbiai Méhészegyesületek Szövetségének közleménye szerint elfogyott a türelem, nincs már mire várni. A szerbiai méhészet puszta léte a tét.
y-A
