Brüsszel: súlyos helyzet, dühös tejesek
Keveselli a tejpiac érdekében eddig eldöntött intézkedéseket az európai uniós tagországok nagy része. A tagállamok mezőgazdasági miniszterei hétfői brüsszeli találkozójukon egyetértettek: súlyos a helyzet.
Az ülésen az Európai Bizottság tájékoztatást adott a tejpiac aktuális helyzetéről, az eddigi intézkedésekről. A miniszterek túlnyomó többsége súlyosnak ítélte a kialakult helyzetet. Felszólalásában Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is fontos, de nem elégséges lépéseknek minősítette a bizottság eddig megtett intézkedéseit, és továbbiakat sürgetett.
A brüsszeli bizottság egyebek között arról tett nyilatkozatot, hogy augusztus végéig – a jelenlegi jogi keretek között – „az intervenciós árhoz nagyon közeli áron” folytatja a felvásárlást. A bizottság azt is javasolta, hogy az intervenció 2010. február 28-ig, illetve szükség esetén egészen 2011. február 28-ig folytatható legyen. A tervet a miniszteri tanács – az Európai Parlament véleményezését követően – várhatóan szeptember elején fogadja el.
Az uniós tejágazatban – a felvásárlási árak jelentős csökkenése miatt – hónapok óta feszült a helyzet. A gazdák képviselői szinte folyamatosan tüntetnek: a héten az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének helyszínén várható felvonulás a tejpiac helyzetének rendezése érdekében. A tüntetők elsősorban a kvóták csökkentését sürgetik, ettől azonban a Európai Bizottság eddig elzárkózott. Brüsszel mindeddig nem látta annyira drámainak a helyzetet, amely megkívánná a tavaly elhatározott (a tejkvótákat is érintő) reformok felülvizsgálatát.
(Forrás: vallalkozoinegyed.hu)
Fél Európa csalt az agrártámogatással?
Csak a németek több mint 100 millió euró – 25 milliárd forint – támogatással segítették 2004/2005-ben saját élelmiszeriparukat és -kereskedelmüket az eredetileg termelőknek szánt uniós pénzekből. Így segítette az ágazat külföldi piacnyerését Dánia, Franciaország és Hollandia is.
Többéves jogi hercehurca után mégis nyilvánosságra készülnek hozni azoknak a német és külföldi nagyvállalatoknak a nevét, amelyek az EU mezőgazdasági támogatásából több száz millió eurót kaptak. A termelőknek szánt pénz cukorgyáraknak, édesipari cégeknek, malmoknak és élelmiszer-kereskedelmi cégeknek ment. Az adatokat az illetékes német minisztérium nem akarta kiadni, de a Greenpeace jogi úton kikényszerítette, bár korábban Brüsszel kérésére is megtagadták az információ nyilvánosságát.
Ezek szerint: 2004/2005-ben EU-s mezőgazdasági szubvenciót kaptak olyan vállalatok, mint az August Töpfer GmbH & Co. KG szárított gyümölcs és gyümölcscukor részlege (60 millió euró), a Danisco Sugar GmbH (24,6 millió), a Nordmilch (22 millió) vagy a Ritter csokoládégyár, de dán, francia és holland gyártók is. Míg a Greenpeace azért bírálja a német kormányt, mert ezekkel a támogatásokkal a fejlődő országok mezőgazdasági termelőit hozza hátrányos helyzetbe, addig a kormány védelmébe veszi az eljárást, ami szerintük közvetve a mezőgazdaság hasznára van. Ugyanígy látja a német földművesszövetség is, amely szerint helyes volt a támogatás odaítélése a nagyvállalatoknak.
Más a helyzet itthon: eddig annyit tudtunk, hogy az EU-s pénzekből csak az agrártermelést lehet támogatni, az élelmiszeripart és -kereskedelmet tilos. Ezek szerint rosszul tudtuk, mert – mint most kiderült – az egyébként is fejlettebb, tőkeerősebb, nagyobb támogatást élvező nyugati EU-tagországok mégis megtették. Méghozzá mindenféle szankciók nélkül! Ez a bevallott 25 milliárd forintnál biztosan jóval nagyobb összeg jogtalan árelőnyhöz juttatta e cégeket, illetve termékeiket a piacon. Leegyszerűsítve: olcsóbban állíthatták elő és kínálhatták termékeiket bármely piacon. Vagyis terjeszkedhettek akár a magyar boltokban is, miközben az árverseny miatt a hazai termék kiszorult a polcokról. Talán ez lehet az egyik magyarázat arra, hogy miért olcsóbb a nyugati termék. Mert eddig nem igazán értettük, nem igazán találtunk megoldást arra, miként képes a nyugati élelmiszer-iparos a drágábban felvásárolt mezőgazdasági alapanyagból készült élelmiszert olcsóbban adni a hazainál.
(Szabad Föld Online)
