Miután a gazdák learattak, azonnal hozzáláthattak a tarlóhántáshoz. Tehetik, mert a talajban van elegendő nedvesség, tehát lehet ugarolni, csak iparkodni kell, a magas hőmérsékletek miatt napok alatt kiszáradhat a talaj. Amióta a kombájnokra szecskákat szereltek, nem kell égetni a tarlót. Mindez meggyorsítja a munkát, hiszen egy-egy parcella felégetése munka- és időigényes, nem beszélve arról, hogy a szomszéd kukoricája is veszélyben foroghat.
Elsődleges cél a tarlómaradványok talajba keverése, amit közvetlenül az aratás után kell elvégezni, mielőtt még a talaj kiszáradna. Ily módon biztosíthatjuk a talajban lévő vízkészlet megőrzését is. Száraz viszonyok között ugyanis ez a tarlóhántás elsődleges célja. Hiszen, ha sikerül e művelettel a talaj felületén csak egy-két ujjnyi porhanyós réteget teremteni, a porhanyós földtakaró alatt az alsóbb rétegekből felhúzódó nedvességtől még szárazságban is annyira átnyirkosodik a föld, annyi levegőt kap, és a baktériumok oly élénken működnek, hogy eső nélkül is beérik a talaj, és ősszel jó szántást ad, míg a meg nem bolygatott tarlóba annak alapos megázása előtt hiába erőltetjük az ekét. További különbség, hogy a feltört tarlóban a tarlómaradvány, trágya stb. jobban bomlik. Ha a tarlót feltörjük, annak talaja a kisebb nyári esőket is könnyebben magába fogadhatja, és a mélyebb rétegeknek átadhatja.
A tarlóhántások másik kiemelt célja lehet a gyomirtás, ill. a gyommagvak kikelésre való serkentése, majd a kikelt növények elpusztítása. Ennek következtében később majd a kelő és a növekedésnek indult gyomok mechanikai megsemmisítésének tudunk eleget tenni. Tarlóállapotban nyílik lehetőség ugyanis arra, hogy talajainkban csökkentsük a gyommagvak mennyiségét, és megszabaduljunk egyes igen kellemetlen gyomfajoktól. Különösen sikeres lehet a tarackos és gyöktörzses gyomok irtása nyári időszakban, mechanikai jellegű eljárásokkal. Ilyenek a gyomok kimerítésére, kifésülésére vagy talajba fojtására irányuló eljárások.
