Sok a mellébeszélés. Érdemleges választ senki sem tud adni arra a logikusan felvetődő kérdésre, hogy ha az idén ilyen olcsó a búza, vajon csökken-e a kenyér ára. Ha felmerül, általában azzal magyarázkodnak az illetékesek, hogy rossz volt az aratás, kedvezőtlen a búza ára, rossz a minősége, s még bizonytalan, hogy ez miként fog kihatni a piacra. Egy biztos, a pékek egyelőre nem törik a fejüket azon, hogy csökkenteniük kellene a kenyér árát, holott a búza is sokkal olcsóbb, mint tavaly ilyenkor volt, s ebből adódóan a lisztnek is lemegy az ára. Ahogy a vajdasági malomipar illetékeseitől megtudtuk, jelenleg a lisztnek a nagykereskedelmi ára kilónként 14–18 dinár, ebből biztosan lehetne olcsóbb kenyeret is sütni.
Állítólag azért nem tartják magukat ehhez a pékek, mert a meglévő tartalékaikat élik fel, avagy a korábban felvásárolt drága lisztből sütik a kenyeret. Igaz, hogy tavaly drágább volt a búza is meg a liszt is, de kérdés, hogy mindez figyelembe vehető-e ma, a most kialakított árak mellett. Momir Lazić, a Klas belgrádi pékipari társulás igazgatója úgy nyilatkozott a minap, hogy a kenyér áráról majd csak akkor töprengenek, ha a most learatott búzát elraktározzák, és kezdik a piacra irányítani. Először ki kell, hogy derüljön, milyen a gabona minősége, energiatartalma, felhasználhatósága, s aztán lehet kalkulálni. Ha a mostani kenyérgabona annyira rossz minőségű, hogy használhatatlan, kerülhet a liszt akár 12 dinárba is, nem tudnak vele mit kezdeni a pékek. Egyelőre úgy ítélte meg, hogy szóba sem jöhet a kenyér árának a csökkentése.
Egy másik vélemény szerint Fodor Zoltán, a nagybecskereki pékipari társulás, a termelők szövetkezetének elnöke úgy nyilatkozott, hogy a vajdasági pékek se gondoltak még árkorrekcióra, de az nem jelenti azt, hogy egy vekni kenyér nem lesz olcsóbb, ha forgalomba kerül az új liszt, s annak jelentősebben alacsonyabb lesz az ára. De erre legfeljebb egy hónap múlva kerülhet sor. Akkor kezdik az újbúza őrölését, s akkor várható, hogy esetleg a pékek is kedvezőbb árú liszthez jutnak. Egyelőre 18-20 dinárért szerzik be a lisztet. Erre még rá kell számolni az áfát, s szerinte, ilyen feltételek mellett nem süthetnek olcsóbb kenyeret, mint eddig.
Viszont logikusan felmerül a kérdés, hogy vajon miért nem korrigálják a pékek az árat, amikor a mostani árkalkulációt a 23 dináros búzaárra állították be. Ma pedig tudjuk, hogy mindössze 10 dinárt fizetnek az átadott búzáért. Leginkább azzal magyarázkodnak, hogy nekik a kenyér árának kialakításakor nemcsak a liszt árát kell figyelembe venni, hanem ide tartozik még a kereskedelmi haszonkulcs, az energiaforrások megfizetése, egyéb kiadások, az amortizáció és persze a szállítás is. Ezekből ítélve azt hiszem nem nagyon számíthatunk arra, hogy egyhamar az olcsón átvett búzából olcsó kenyeret sütnek majd a pékek.
A helyzetet nehezíti még az is, hogy a búzatermelők nem tudják megfizettetni az átadott terméküket. A malmok nem képesek a felvásárlási árat megfizetni, kölcsönöket sem hajlandóak folyósítani, ezen felül állandóan siránkoznak, hogy tavaly jól megjárták a búzával, mert állítólag többet fizettek, mint amennyiért később a lisztet el tudták adni. A szakemberek mindennek ellenére védik az idei búza minőségét. Azt állítják, hogy rosszindulatúak a felvásárlók, a malmok és a pékek részéről elhangzott kifogások, aminek az a célja, hogy még lejjebb nyomják a búza árát. Viszont azt szeretnék elérni, hogy az általuk készített péktermékek ára megmaradjon ezen a szinten, legalábbis ne kelljen árcsökkentéshez folyamodniuk.
