Jenei János kiskunhalasi méhészmester és mézlovag
Szeptember 12-én hetedik alkalommal tartottak mézvásárt Topolyán.
Jenei János kiskunhalasi méhészmester és mézlovag évről évre eljön a topolyai rendezvényre:
– Jómagam ezt a titulust a gödöllői Agrártudományi Egyetem jóvoltából szerezhettem meg, ahol külön szakvizsgát tettem. Magyarországon összesen 30-an vagyunk, akik ezzel a címmel büszkélkedhetünk. El kell mondanom, hogy a magyar akácméz egy hungarikum. Nem azért, mert mi magyar méhészek többet tudunk másoknál, hanem azért, mert a Kárpát-medencének, ahova Topolya is tartozik, olyan az éghajlata, hogy különleges tulajonságokkal rendelkező akácmézet lehet termelni. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a gazdasági válság a méz piacán is érezteti hatását, egyre nehezebb a kiváló minőséget értékesíteni – mondta a mester.
Lesták Anita, Magyarország mézkirálynője Holló Ferenc bácskossuthfalvi mézlovag társaságában
A méz édes. Ugyanez a jelző azonban fokozottan érvényes Magyarország mézkirálynőjére, Lesták Anitára, aki részvételével és megjelenésével ugyancsak megtisztelte a topolyai mézvásárt:
– Augusztus elején választottak meg mézkirálynőnek. Ez a cím azt jelenti, hogy az elkövetkező egy évben az a feladatom, hogy a különböző hazai és külföldi rendezvényeken népszerűsítsem a magyar mézet. Megválasztásom alkalmával előbb a külsőmet osztályozták, több ezer ember előtt kellett megfelelő módon megjelennem. Utána egy külön bizottság a szakmai ismereteimet is leellenőrizte. Nem volt nehéz dolgom, mert a szüleim több mint húsz éve méhészkednek, így ebben nőttem fel, tudom, hogy miről szól, és mennyi jó tulajdonsága van a méznek és az egyéb méhészeti termékeknek – ismertette a királynő.
Marecskó Mihály bácsfeketehegyi méhész
A topolyai Vanger-méhészet több évtizedes hagyományokkal büszkélkedhet, valamennyi eddigi mézvásáron megjelentek. Vanger Mária kínálta a termékeket:
– Negyven éve méhészkedünk a férjemmel, én azóta aktívan részt veszek a munkában. Mondhatom, hogy nagyon sok minden változott az elmúlt negyven év alatt. Elsősorban mind nehezebb méhészkedni, hiszen a sok vegyszerezés következtében egyre szennyezettebb, fertőzöttebb a talaj, a növények és a levegő. A Duna mentére visszük a méheinket legelőre, ott vannak még olyan területek, ahol nem vegyszereznek. Magáról a mézről csak a legjobbakat tudom mondani, antivírus és antibakteriális hatása miatt az egyik legkiválóbb táplálék, egyben gyógyszer és kozmetikum is – hallottuk Máriától.
Vanger Mária: Negyven éve méhészkedünk a férjemmel
Marecskó Mihály bácsfeketehegyi méhész egy helybeli idős méhésztől tanulta meg a tevékenység fortélyait:
– Berger Anti bácsi önzetlenül, okosan és becsületesen tanított meg bennüket, fiatal bácsfeketehegyi méhészeket az apró fortélyokra is. Mindig hálás leszek neki ezért. Tavasszal a saját gyümölcsösömben kezdem a méhészkedést, aztán a repcevirágzás következik, majd a kelebiai erdőbe vándorolok, hiszen, ha azt akarjuk, hogy jól hordjanak a méhek, vándorolni kell. Saját és a családom tapasztalatából mondhatom és állíthatom, hogy aki a mézet, a propoliszt és virágport fogyasztja, kevesebb pénzt költ gyógyszerre. Csak ajánlani tudom mindenkinek – mondta a fiatal méhész.
